Az albérletárak elérték a lélektani határt: 2025-ben sem várható további emelkedés - Pénzcentrum
Nagyon megnehezedett a lakások kiadása a 250 ezres átlagos bérleti díj felett, és ez a korlát 2025 első felében is velünk maradhat - derül ki egy friss albérletpiaci elemzésből. Ennek oka a bérlők fizetőképességének folyamatos csökkenése, decemberben ugyanis átlagosan 215 ezer forintot szántak albérletre, szemben a kiadók által elvárt 249 ezer forintos árral.
A Rentingo előrejelzései alapján 2025-re mérsékelt kínálatbővülés várható az albérletpiacon. E folyamatot főként az állampapírokból az ingatlanpiacra áramló kisbefektetői tőke fogja táplálni. Ugyanakkor a bérlők anyagi helyzete kérdéses marad, különösen a közelgő választási év fényében, amely talán kormányzati intézkedések bevezetését vonhatja maga után a bérlők támogatására.
A 2023-as év dinamikus növekedése után a budapesti albérletárak látszólag stagnálni kezdtek. 2024 utolsó negyedévében egyre nehezebbnek bizonyult a bérbeadás, különösen a 250 ezer forintos lélektani határt meghaladó ingatlanok esetében. A legfrissebb albérletpiaci elemzés alapján a fővárosi bérbeadók decemberben átlagosan 249 ezer forintért kínálták lakásaikat. Ezzel párhuzamosan a bérlők fizetési hajlandósága is csökkent, hiszen az év utolsó hónapjában már csak 215 ezer forintos átlagigény merült fel, ami 16 százalékos eltérést jelentett a kereslet és a kínálat között. A lakáskeresők és a bérbeadók elképzelései közötti különbségek 2024 közepére egyre szembetűnőbbé váltak, és a decemberi 16 százalékos eltérés mértéke emlékeztet arra, hogy hasonló helyzet legutóbb 2020 végén, a Covid második hullámának idején volt megfigyelhető.
A 2024-es év bérleti díjait vizsgálva megállapítható, hogy összességében mérsékelt emelkedés figyelhető meg, a drágulás mértéke 4,2 százalék volt, ami alig haladta meg az inflációt. Ennek ellenére, a csökkenő infláció ellenére a budapesti lakhatási válság továbbra is mélyül. A KSH által számolt elméleti fogyasztói kosárban a lakbér csupán 1,4 százalékos súllyal szerepel, ám a valóságban a KSH adatai szerint 439 ezer forintos nettó átlagfizetéssel rendelkező bérlők a jövedelmük 57 százalékát költik el egy átlagos albérlet havi díjára. Ezzel a portál arra figyelmeztet, hogy a statisztikai adatok és a mindennapi tapasztalatok között jelentős eltérés mutatkozik. Éppen ezért
A 2023-as évben tapasztalt 19 százalékos áremelkedés drámai módon csökkentette a bérlők anyagi lehetőségeit, így 2024-re már képtelenek voltak lépést tartani a bérleti díjak korábbi növekedésével.
A bérbeadási platform előrejelzése szerint 2025-re az albérletpiacon fokozatos kínálatnövekedés várható. A kormány decemberi bejelentése az új lakásfejlesztési tőkeprogramról még nem mutatott azonnali hatásokat, azonban a magas kamatozású állampapírok 2025-ös lejárta lehetőséget adhat a befektetőknek, hogy a felszabaduló tőkét lakásvásárlásra fordítsák. Az Airbnb engedélyekre vonatkozó moratórium miatt azonban a befektetési célú tranzakciók 2025-ben kizárólag a hosszú távú bérleti piacon fognak megjelenni. A törvényi szabályozás enyhítése nem valószínű, sőt, a VI. kerület példája is mutatja, hogy a szigorúbb helyi intézkedések, mint a teljes tiltás, követőkre találhatnak.
2025-re az albérletpiac kínálata fokozatosan bővülhet, azonban a bérlők anyagi helyzetének alakulása sokkal nehezebben előrejelezhető. Ahogy közeledik a 2026-os választási év, valószínű, hogy a lakhatási válság egyre hangsúlyosabb téma lesz a közbeszédben és a médiában. Ezért nem zárható ki, hogy a bérlők számára rövid távon célzott kormányzati intézkedések lépnek életbe. Addig viszont nem várható, hogy a bérleti díjak jelentősen megugranak.
