Napjainkban egyre gyakoribbá válnak a banki adataink kicsalására irányuló próbálkozások, és az online csalók egyre ügyesebbek a módszereikben.

Szlovákia lakosságának több mint felét, pontosan 51 százalékát érintette az elmúlt évben olyan online csalás, amelynek során csalók megpróbálták eltulajdonítani a pénzüket a bankszámlájukról - derül ki egy friss közvélemény-kutatás eredményeiből. A felmérés arra is rámutat, hogy jelentősen megnövekedett azoknak az incidenseknek a száma, amikor érzékeny banki információkat próbáltak kicsalni a válaszadóktól, ezt a megkérdezettek 47 százaléka tapasztalta. Ráadásul a válaszolók 16 százaléka az elmúlt év folyamán több mint tíz alkalommal is szembesült ilyen csalási kísérletekkel.

A Home Credit megbízásából az Ipsos által készített felmérés szerint tízből nyolcan vélik úgy, hogy a csalások átgondoltabbak, kifinomultabbak, mint korábban - 50 százalékuk szerint ráadásul jelentősen. Ugyanakkor mindössze százból négy ember lett ténylegesen áldozat.

"Az elmúlt év során a felmérés alapján a válaszadók 16 százaléka több mint tíz alkalommal találkozott csalási kísérletekkel, míg 14 százalékuk több mint ötször, és majdnem minden ötödik ember legalább háromszor szembesült ilyen helyzettel" - ismertette a statisztikákat Jaroslav Ondrušek, a Home Credit elemzője.

A válaszadók 70 százaléka tehát három vagy annál több csalási próbálkozással találkozott az elmúlt 12 hónap alatt.

A csalások legnagyobb része e-mail formájában érkezik.

A csalók általában e-mailen keresztül próbálnak meg bizalmas információkat kicsalni az emberektől, amit a válaszadók 45%-a megerősített. Ezt követően az SMS-üzenetek (33%), a közösségi média platformok (30%) és a telefonos megkeresések (29%) állnak a sorban. Érdekes, hogy a megkérdezettek 14%-ának kombinált módszerekkel is volt dolga.

A legfrissebb kutatások alapján a lakosság jelentős része nem hagyta magát megtéveszteni a csalók trükkjeivel.

A válaszadók kétharmada, tehát a többség, egyszerűen figyelmen kívül hagyta az ilyen jellegű próbálkozásokat, és nem osztott meg semmilyen érzékeny információt. 44%-uk blokkolta a gyanús telefonszámokat, e-mail címeket vagy profilokat. Csak 13%-uk lépett kapcsolatba a bankjával, míg csupán a megkérdezettek 4%-a vált áldozattá.

Ha már reagáltunk egy csaló ajánlatára, és megosztottunk vele bizonyos adatokat, elengedhetetlen, hogy azonnal lépjünk. A legjobb, ha mielőbb felhívjuk a bankunkat, és követjük az általuk javasolt lépéseket.

A gyorsaság ilyenkor kulcsfontosságú, mert gyakran ez határozza meg a keletkező kár mértékét. Ha már áldozattá váltunk, mindig lehetőség van büntetőfeljelentést tenni. A védekezés alapja azonban mindenekelőtt az éberség. Online vásárláskor nem szabad bedőlni az első pillantásra nagyon kedvezőnek tűnő ajánlatoknak vagy nyereményjátékoknak, nem szabad érzelmi alapon dönteni, megfontoltan kell cselekedni

- tanácsolja Miroslav Zborovský, a Home Credit ügyfél-ombudsmanja.

Fontos, hogy időről időre frissítsük a jelszavainkat.

A szakértő véleménye alapján a védekezés egyik alapvető eleme a megbízható jelszavak és PIN-kódok alkalmazása.

Próbáljunk meg minden egyes fiókhoz egyedileg megalkotott jelszót választani, és rendszeresen frissítsük azokat!

A kutatás szerint a válaszadók háromnegyede megfogadta ezt a tanácsot, és minden egyes fiókhoz - legyen az közösségi média vagy banki - más jelszót használ. A válaszadók ötöde azonban továbbra is ugyanazokat a jelszavakat használja a közösségi oldalakhoz és az internetes bankoláshoz is.

A megkérdezettek 28 százaléka évente legalább egyszer változtat jelszót az internetes vagy mobilbankján, azonban ugyanekkora hányadúak azok is, akik sosem frissítik azt. Eközben tízből négy válaszadó a szükségletek szerint módosítja a jelszavát.

Óvatosabbá váltunk, de ennek ellenére továbbra sem érezzük magunkat teljesen biztonságban.

A Szlovák Takarékpénztár legutóbbi jelentése szerint a bejelentett online pénzügyi csalások száma 2021 és 2023 között drámai mértékben, 530%-kal emelkedett. Azonban a 2022 és 2024 közötti időszakban a növekedési ütem jelentősen mérséklődött, mindössze 40%-ra. Ennek a csökkenésnek egyik fő oka, hogy a lakosság egyre tudatosabbá vált, és sikerült több csalási kísérletet időben megakadályozniuk.

A csaló webáruházak és a különféle kiberbűncselekmények elkövetői évről évre folyamatosan jelentős, millió eurós nagyságrendű veszteségeket okoznak a lakosság számára.