Fokozott mézáremelkedés várható: a karácsonyi sütemények igazi luxuscikké válhatnak 2025-re – Pénzcentrum.
Bár az elmúlt évek már bőven próbára tették a hazai méhészeket, a 2025-ös év különösen megpróbáltatóan indult. Tavasszal a méhállomány 30-40%-ának pusztulása súlyos csapást mért a szakmára, míg a nyári aszály és a piaci nehézségek tovább súlyosbították a helyzetet. A szolnoki Gujka Méhészet két szakértőjével, Gujka Lászlóval és Mészáros Angélával beszélgettünk arról, hogyan birkóztak meg ezzel a rendkívüli szezonnal, és milyen várakozásaik vannak az idei mézárakkal kapcsolatban.
A Gujka Méhészet az utóbbi évek során országos hírnévre tett szert. Tavaly az Egyesült Államokban megrendezett Black Jar Honey Contest nemzetközi mézversenyen ámorakácmézük a világ három legjobban értékelt méze között szerepelt. Decemberben az Országos Gyulai Mézversenyen akácmézük országos első helyezést ért el, megkapva a "Magyarország legkiválóbb akácméze" címet, valamint az Év Kiváló Magyar Méze díjat is.
2025 februárjában pedig - mesélte Gujka László a Hellovidéknek - Agrármarketing-díjat kapott: "Ez a díj a magyar agrárszektor legkiemelkedőbb és legkreatívabb marketingprojektjeit jutalmazza. Mi azért kaptuk, mert sikerrel mutattuk be méhészetünk 27 évét" - tette hozzá. És ha mindez nem elég, a Dunántúli Regionális Mézversenyen pisztáciás krémmézük harmadik helyet szerezte meg, szeptember 16-án pedig László Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye év méhésze lett.
Ahogy Gujka László beszélgetésünk elején elárulta, sok kollégája is kérdezi tőle, mitől ilyen sikeresek a mézeik, miért kapnak ennyi sok elismerést:
"Én már 28 éve ugyanazt a mesterséget űzöm, amit a méhészmesterem tanított nekem, de mindig is foglalkoztatott a kérdés: mi a különbség a méz és a méz között? A méhészmesterem azt mondta, hogy csak akkor szedjük le a mézet a méhektől, amikor az valóban mézzé érett, és már nem csupán nektár formájában található a kaptárban vagy a keretekben. Mi türelmesen várunk, hogy a méhek teljesen beérleljék a mézet. Akkor szüreteljük, amikor a keretek már teljesen le vannak fedve, mintha egy befőttesüveg kupakja zárná le őket. Ha a méhsejtek még nem fedettek teljesen, akkor néhány nappal tovább várunk, hogy a méhek a nektárt tökéletesen átalakítsák sűrű, ízletes mézzé."
Ők tehát a mennyiség rovására is hagyják érni a mézet. Ezért is sikerül sűrű, magas minőségű mézeket előállítaniuk.
Súlyos aszály és katasztrofális méztermés - ezekkel a szavakkal jellemezhető a 2025-ös szezon. Ahogy Gujka László elmondta, az első és legsúlyosabb probléma az aszály volt:
Folyamatosan monitorozzuk a radarfelvételeket, és így tudom mondani, hogy a csapadékhiányt a mi vidékünkön úgy kell elképzelni, mintha Szolnok köré egy precíz vonalzóval meghúzott négyzetet rajzoltak volna. Bárhonnan érkezik is egy esőfelhő, ez a terület mindig kikerüli. Egy szerencsénk, hogy vándorméhészként élünk, ezért folyamatosan olyan helyekre igyekszünk, ahol még hullott némi csapadék az országban.
Másrészt az idei állománypusztulás is sok méhésznek komoly gondot okozott, 2025 tavaszán, országos felmérések szerint a hazai állományok 30-40 százaléka elpusztult:
A varroa atka volt a legfőbb kihívás, amellyel szembenéztünk. A telelő méhek emiatt tavasszal gyengén ébredtek, képtelenek voltak felnevelni az új generációt, és ennek következtében a családok szétesettek. Az atkák ellen oxálsavat alkalmazunk a méhcsaládok kezelésére, de ez csupán a helyzet stabilizálására elégséges.
A klímaváltozás új kihívások sorát állította elénk: a méhek vízellátása egyre nehezebb, mivel a hőség miatt több energiát kell fordítaniuk a kaptár hűtésére. A téli fagyok hiánya következtében a fiasítás folyamata szinte megszakítás nélkül zajlik, így a méhanyák folyamatosan tojásokat raknak, ami kedvezőtlen körülményeket teremt a méheket támadó atkák számára. Továbbá, a klímaváltozás következményeként új kártevők is megjelentek hazánkban, mint például az ázsiai lódarázs, amely komoly fenyegetést jelent a méhpopulációkra.
"Februártól elkezdjük serkenteni őket különböző gyógynövényes készítményekkel, hogy a repce virágzására már erősek és hordásképesek legyenek. A repcetermés így nagyon jól sikerült, nagyjából négyesre értékelném az ötös skálán."- mesélték.
Az akác viszont valódi kihívásokat tartogatott számunkra. "Kétszer is megfagyott, de mégis virágzott" - mesélte László. "Sokan csodálkoztak, hogy miért nem érkezett akácméz, hiszen a fák virágzása gyönyörű volt. Igazuk van, de az akác csak 20-22 fok felett termel nektárt, míg a virágzás idején a hőmérséklet csupán 15 fok körül mozgott. Idén három akácos helyszínen dolgoztunk a méhcsaládokkal, ahogy azt már megszoktuk. Az itthoni területeken szinte semmilyen mézet nem gyűjtöttek, míg a középakácon mindössze három napig voltak aktívak, majd az északi akácosnál is körülbelül ennyi időt töltöttek el. Ez a mennyiség végül elég alacsonynak bizonyult, így a termésünk értékelése körülbelül kettes-hármas szinten mozog. Pontos adatokat nem tudok mondani, hiszen 250 kaptárunk van, és mindig az átlagot számítom ki családonként. De ahol a középakácra és az északi akácra mentünk, ott a méhek mindent megtettek, és igazán jó minőségű akácmézet tudtunk pergetni, így vásárlóinkat végül sikerült elégedetten kiszolgálnunk."
A selyemfű sajnos nem hozta a várt eredményeket: a tavaszi csapadék hiánya és a forróság következtében a virágok kiszáradtak, így a méhek sok esetben a virágporba ragadtak, és sajnos több példány elpusztult. Ennek következtében a selyemfűből alig tudtunk mézet nyerni. A méhcsaládokat két héttel korábban kellett áthelyezni napraforgóra, ahol sikerült megerősödniük, és eredményesen dolgoztak.
A közép akác méhcsaládjait két csoportra osztottuk: az egyik részük északi akácra került, míg a másik a Tisza partján található ámorakácot választotta. Szerencsére az ámorakác virágzása kedvezően alakult, bár sajnos a megszokott időpontnál korábban elvirágzott. Ennek ellenére a méhek sikeresen megújultak a virágpor gazdag tápanyagforrásának köszönhetően.
Az ámorakácból származó, megerősödött méheket végül a Zselic gyönyörű hársfáihoz irányították. Azonban az aszály itt sem kímélte őket: a hárs virágai és nektárja gyorsan elpárolgott, míg a gesztenyefák még virágba borultak. Ennek következményeként sötét, gazdag ízvilágú vegyes méz született. A helyi méhészek ezt "gesztenyés hársnak" nevezték el, de a biztosra menés érdekében Gödöllő laboratóriumába küldték mintáikat. A laborvizsgálat megerősítette, hogy valóban egy ritka és különleges gesztenyés hársméz állt elő, amely nagy népszerűségnek örvendett a Szolnok környéki vásárlók körében.
A hazatért méheket négy-öt különböző helyszínre irányították, ahol napraforgók virítottak. Bár néhány területen a nektár mennyisége elmaradt az elvárttól, más helyeken, ahol eső és felhős időjárás uralkodott, a termés kifejezetten kedvezően alakult. Általánosságban elmondható, hogy a napraforgó összességében jól teljesített, és Gujka László megjegyzése szerint: "Reméljük, hogy ennél rosszabb évünk nem lesz. Akadtak már nehezebb időszakok is. Az elmúlt 28 év alatt volt olyan esztendő, amikor gyakorlatilag semmilyen méz nem termett, vagy alig tudtunk valamit is elvenni a méheinktől. Ehhez képest az idei év jelentősen felülmúlta azokat az időszakokat, bár rekorddöntésre nem került sor."
Az év folyamán az állományunk jelentősen gyarapodott: "Korábban 230-240 kaptárunk volt, mostanra ez a szám 250-260 körülire emelkedett. A rajzós családokat szétszedjük, és a lehetséges méhrajokat is befogjuk, ennek köszönhetően az állományunk folyamatosan növekszik. Eredetileg nem terveztük a bővítést, de a kedvezőtlen időjárás miatt a méhek bent ragadtak a kaptárakban, ami rajzási lázhoz vezetett, és ezt idén nehezebben tudtuk kordában tartani."
A szolnoki piacon szeptember elsején hagyományosan szoktak árat emelni, azonban az utóbbi két évben a méz ára lényegében változatlan maradt.
Idén azonban 200-300 forinttal növeltük az árakat, amit a vásárlók elfogadtak, de mi még mindig alacsonynak ítéljük meg őket - mondta László. Jelenleg Szolnokon a vegyes virágméz ára 2200-2400 forint, míg az akácméz kilónként 3300-3500 forint között mozog.
A felvásárlási árak jelenleg stagnálnak: a vegyes virágméz ára 800-850 forint között alakul, míg az akácméz 2000-2200 forint körüli értékben kapható. "Sok méhész kénytelen volt gyors döntést hozni, és már 800 forintért értékesítette a mézét. Valószínű, hogy a téli időszakra az árak emelkedni fognak" – osztotta meg véleményét a szakértő.
A méhészet számunkra nem csupán hobbi, hanem főállás, amelyet immár 28 éve űzünk. A héten hat napot töltünk a méhészetünknél, a vasárnapot pedig általában vásárokon töltjük. Rendszeresen részt veszünk különböző eseményeken, és már 10 éve elengedhetetlen szereplői vagyunk a Szolnoki Helyi Termékek Vásárának, valamint 9 éve a Szandaszőlősi Háztáji Piacnak. Emellett számos helyi és országos rendezvényre is ellátogatunk. Bár ez a munka sok időt vesz el tőlünk, jelenleg csak így tudunk megélni mint főállású méhészek – osztotta meg Mészáros Angéla. Továbbá az ország minden pontjára postázunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy egy kicsit magasabb áron értékesíthessük mézeinket.
Webshopjuk egyelőre nincs, mert az szintén egy külön szakma. "Eddig csak postai úton küldtük a mézet. Volt, hogy eltört egy csomag, de a legtöbb épségben érkezett. Eleinte csak azoknak küldtünk, akik külön kérték, ma már sokan rendszeresen rendelnek tőlünk." A vásárlók viszont hajlandók fizetni a minőségért: "Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy sok esetben inkább megbízható, prémium mézet vesznek, mint olcsó, de ismeretlen forrásból származót" - teszik hozzá.
Mindezek mellett rendszeresen ellátogatunk óvodákba és iskolákba, ahol lebilincselő méhészeti előadásaink során a beporzó rovarok, különösen a méhek, jelentőségére irányítjuk a figyelmet. Célunk, hogy a gyerekek játékos és interaktív formában ismerkedjenek meg a méhek csodálatos világával. Programunk színes palettáján szerepel eszközbemutató, méhészruha-próba, szelfifal, izgalmas játékok és nem utolsósorban mézkóstoló. A legizgalmasabb élmény pedig, hogy a résztvevők megkóstolhatják saját méhészetünk 9 különböző fajtamézét is!
Az előadás zárásaként minden résztvevő egy különleges ajándékot kap: egy tégely édes mézet, amely közvetlenül a mi saját méhészetünkből érkezik.
Idén a Gujka Méhészet egy különleges kezdeményezés keretében méhcsaládot telepített Szolnok szívében, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ tetejére. László elmondása szerint a méhek nem csupán a méztermelés céljából kerültek ide, hanem elsősorban azért, hogy támogassák a városi növények beporzását, és ezzel gazdagítsák Szolnok biodiverzitását. Ez a projekt nemcsak a természet és a városi környezet összekapcsolását célozza, hanem a közösség figyelmét is felhívja a méhek fontos szerepére a városi ökoszisztémákban.
"Napjainkban egyre többen vágnak bele a zöldségek és gyümölcsök termesztésébe saját erkélyükön vagy kis kertecskékben. E tevékenységek sikeréhez azonban nélkülözhetetlenek a beporzó rovarok, különösen a méhek. A méz, amelyet tőlük nyerünk, csupán egy értékes melléktermék, egyfajta köszönetnyilvánítás a beporzási munkájukért." - tette hozzá László.
A szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központban állandó kiállítást is rendeztek: "Már tavaly megszületett az elképzelés, hogy létrehozzunk egy kiállítást, amely bemutatja a beporzók fontosságát. Ez valósággá vált: elkészült a "Beporzók nyomában" kiállításunk, amely tizenkét információs táblán és kettő játékos táblán mutatja be ezeknek az apró, de nélkülözhetetlen rovaroknak a szerepét a természetben és mindennapi életünkben."A kiállítás részeként még látható egy méhkaptár, pergető és méhészeti eszközök.
Két különleges alkalommal is megrendezték a látványpergetést: az egyik eseményt a Helyi Termékek vásárán tartották, ahol a látogatók ismerkedhettek a méhészet csodáival, míg a másik alkalommal iskolai csoportok számára szerveztek bemutatót. Az események célja nem csupán a technikák és módszerek ismertetése volt, hanem a közönség tudatosságának növelése is. Sokan téves elképzelésekkel rendelkeznek a méhekről, pedig ezek a kis lények egyáltalán nem agresszívek. Csak megfelelő ismeretekkel és tisztelettel kell közelíteni hozzájuk, és akkor valóban csodálatos élményben lehet részünk.
Gujka László igazán el volt ragadtatva a belvárosi méhcsalád teljesítményétől: a szélsőséges időjárási viszontagságok ellenére az Agóra tetején elhelyezett méhcsalád 75 kilogramm mézet termelt Szolnok szívében. Ez a mennyiség szinte egyenértékű az átlagos vándorméhészet során egy családra jutó éves hozammal, így valódi különlegességnek számít.
"2025-ben Szolnok 950 éves évfordulóját is ünnepli a város. Ennek apropójából az Agóra és a mi felajánlásunkból, 100 üveg jubileumi mézet osztottunk ki játékos vetélkedő/sorsolás keretében ebből a mézből. A városban gyűjtött méz fennmaradó részét szintén egyedi csomagolásban lehet majd megszerezni, reményeink szerint már az október 12.-én megrendezésre kerülő Helyi Termékek Vására és a DUNSZT Helyi Termékek Ünnepének keretein belül, aminek idén a méz és a méhek lesznek a főszereplői.
Mióta a méhek csodálatos világában kalandozom, egy dolgot biztosan tudok: a MÉZ KINCSE SEGÍT MEGŐRIZNI AZ EGÉSZSÉGET! – hangsúlyozta Gujka László. "Egy rövid, ám annál fontosabb üzenet."





