A Kúria véglegesen eldöntötte: népszavazásra kerülhet sor a szentesti munkanap kérdésében - számolt be róla az Alfahir.hu.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom népszavazási kezdeményezését még májusban jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság, mivel az megfelelt a népszavazási törvény előírásainak. Azonban két személy jogszabálysértésre hivatkozva kérvényezte a Kúriától az NVB döntésének megváltoztatását.
A Kúria álláspontja alapján a népszavazási kezdeményezés nem ütközik a jogbiztonság elvével, így megerősítette az NVB döntését.
A Kúria határozata véglegessé vált, és már hivatalos formában is publikálták a Magyar Közlönyben.
Az elképzelést korábban érdekvédő szervezetek, így a a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete és a LIGA Szakszervezetek is támogatásáról biztosította.
A tavalyi év során a nagyobb boltláncok közül több is önkéntes zárva tartásra döntött december 24-én, beleértve a Lidl-t, a Rossmann-t és a MediaMarkt-ot is.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter korábban kifogásolta a kezdeményezést, szerinte a munkaszüneti napok számának növelése csökkentené a gazdaság teljesítményét. Ezt azonban a külföldi tapasztalatok egyáltalán nem támasztják alá.
A G7 által közzétett nemzetközi összehasonlítás szerint egy egyszeri, éves egynapos munkaszünet átlagosan a GDP körülbelül 20%-os csökkenését eredményezheti, azonban ez a hatás csupán rövid távon érezhető. Érdekes módon a munkaszüneti napok száma és az adott ország gazdasági teljesítménye között nem mutatható ki szoros összefüggés. Például Európa leggazdagabb államában, Liechtensteinben az idén 21 munkaszüneti napot ünnepelnek, míg a nagyobb országokban ez a szám 9 és 16 között változik. Magyarország esetében a 11 munkaszüneti nap átlagosnak tekinthető, sőt, a 12 nap is elmondható, hogy ezen a skálán helytálló.
