A legfőbb ügyész határozottan visszautasította azt az állítást, miszerint nyilatkozatai bármiféle támadást jelentenének a bírói kar ellen - értesült az AGERPRES hírügynökség.
Bukarest, február 14./Agerpres/ - Alex Florența, a legfőbb ügyész, pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a DIICOT tavalyi tevékenységi mérlegének bemutatásakor tett megjegyzései nem a bírói döntések kritikájának szánták.
Néhány nappal ezelőtt Florența a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2024-es tevékenységi mérlegét bemutató eseményen kifejtette, hogy „meglepő és sokkoló bírósági ítéleteknek, valamint a bírói gyakorlat drámai átalakulásának lehetünk tanúi”. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói szekciójának pénteki nyilatkozata szerint a legfőbb ügyész ezzel „elfogadhatatlan támadást” intézett a büntetőügyekben eljáró bírák függetlensége ellen.
A legfőbb ügyészség reagált a felmerült kérdésekre, hangsúlyozva, hogy Alex Florența nem a bírói döntések kritikáját fogalmazta meg, hanem arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi években végbement törvénymódosítások és a bírói gyakorlatban tapasztalható hirtelen változások együttes hatással voltak a nyomozások menetére. „Bár a felmentő ítéletek nem az ügyészi hibák következményei, a bírói gyakorlat kiszámíthatatlansága mégis befolyásolta a büntetőeljárások dinamizmusát és hatékonyságát” – olvasható a közleményben.
A közlemény szerint Alex Florența elutasítja azt a vádat, amely szerint kijelentéseivel támadást intézett volna a bírák ellen. A legfőbb ügyész 'teljes mértékben tiszteletben tartja a bírák függetlenségét, és ismételten megerősíti saját és az ügyészség elkötelezettségét a bírák és ügyészek közötti lojális együttműködés és kölcsönös tisztelet mellett a tisztességes és professzionális igazságszolgáltatás érdekében' - tették hozzá.
A legfőbb ügyész vitatott kijelentései a legfelsőbb bíróságnak az elmúlt időszakban hozott jogegységi határozatai kapcsán hangzottak el.
Az egyik januári határozat szerint például az uzsora-bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben az állam csak a kamatot kobozhatja el az uzsorásoktól, a kölcsön összegét nem.
Egy másik, szintén januárban megjelent jogegységi határozat arról határozott, hogy a vesztegetés elfogadásának bűncselekménye kapcsán az elévülési időt attól a pillanattól kell számítani, amikor a kenőpénzt kérvényezték, nem pedig attól, amikor azt az elkövető ténylegesen elfogadta. E döntés következtében számos korrupciós ügyben várhatóan megszüntetik a büntetőeljárásokat az elévülés okán. Különösen érintett ebben a helyzetben Marian Vanghelie, a volt bukaresti kerületi polgármester, aki első fokon 11 év és nyolc hónap börtönbüntetést kapott.
AGERPRES/(RO - szerző: Eusebi MANOLACHE, szerkesztő: Georgiana TĂNĂSESCU; HU - szerkesztő: LIBEG Zsuzsanna)
