Ukrajna búcsút mondhat annak a lehetőségnek, hogy a világ egyik legerősebb katonai hatalma támogassa őt, és ennek egyetlen, döntő oka van.

Néhány héttel korábban még több hírforrás is megerősítette, hogy Dél-Korea azon gondolkodik, hogyan tudná Ukrajnát fegyverekkel támogatni, az észak-koreai katonák érkezése miatt a frontvonalhoz. Az azóta eltelt időben viszont látványosan visszaesett Szöul érdeklődése a kelet-európai országtól - írja a Koreatimes.

Bruce Klingner, aki korábban a CIA elemzője volt, és jelenleg a Heritage Foundation Ázsiai Tanulmányi Központjának északkelet-ázsiai szakértője, interjút adott egy dél-koreai médiának. Kifejtette, hogy Donald Trump megválasztása óvatosabbá tette Dél-Koreát, mivel kockázatos lenne kevesebb mint két hónappal az új amerikai elnök hivatalba lépése előtt Kijev mellett elköteleződni. Klingner figyelmeztetett arra, hogy Dél-Korea fegyverszállítással valószínűleg felbosszantaná Moszkvát, ugyanakkor nőtt az esélye annak, hogy Washington béketárgyalásokat kezdeményez a konfliktus résztvevői között. Ilyen körülmények között nem tűnik előnyösnek új riválisokat szerezni, különösen, ha a helyzet gyorsan változhat.

Az amerikai választások következményei tovább erősítik Jun Szogjol elnök óvatos megközelítését, miszerint nem kívánja kockáztatni Oroszország haragját azzal, hogy közvetlenül fegyvereket juttat Ukrajnának.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – hangzott el Klingner szavaiból.

Ukrajna ezzel egy jelentős támogatótól eshet el: Szöul a világ egyik legnagyobb 155 mm-es tüzérségi lövedékkészletével rendelkezik. A saját tartalékaiból adott is át az Egyesült Államoknak, hogy aztán Washington az amerikai eszközökből továbbadjon Ukrajnának, ennélfogva Dél-Korea már közvetetten hozzájárult Ukrajna fegyverellátásához. A direkt szállításokban a saját törvényei is akadályozták, mivel a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy konfliktusban álló országnak juttasson el eszközöket, ez pedig újabb buktató lett volna Kijev támogatásában. A helyzet Donald Trump választási győzelmével viszont gyökeresen átalakult, mivel felmerült, hogy

A kínai helyzetre fókuszálva megállapítható, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok csupán hátráltató tényezőt jelentenek Washington számára. Az Egyesült Államok figyelme és erőforrásai megosztottak, ami lehetőséget ad Kínának, hogy erősítse pozícióját a nemzetközi porondon. Az ukrajnai konfliktus kezelése elvonja a figyelmet és a támogatást a kínai fenyegetések ellen, így a helyzet bonyolultsága tovább növekszik. Ezzel a helyzettel Washingtonnak nemcsak a katonai, hanem a diplomáciai stratégiáját is újra kell gondolnia, hogy hatékonyan reagálhasson a globális kihívásokra, különösen Kína növekvő befolyására.

A CIA volt elemzője beszélt arról is, hogy szerinte Kína aggodalommal nézi Oroszország és Észak-Korea kapcsolatinak megerősödését, mivel a saját gazdaságát félti az esetleges hatásoktól. Klingner szerint Peking nem akar belesodródni egy háborúba, és tart attól, hogy szankciók érik a pénzügyi szektorát, vagy más területeket. A beszélgetés azzal zárult, hogy Észak-Korea máig nem közölte a lakossággal, hogy csapatokat küldtek harcolni, mivel attól tartanak, hogy ezzel a belföldi propagandán keletkezne egy rés.