Furcsa és rejtélyes rádiójelek bukkantak fel az Antarktisz jégtakarója alatt, ami izgalmas találgatások forrása lett. A jelenség mélyebb megértéséhez a tudósok új módszereket és technológiákat alkalmaznak, hogy feltárják a jég alatti titkokat. A kutatók s

A NASA támogatásával megvalósuló ANITA-misszió keretében egy különleges kutatóballon szállt a magasba, hogy a Föld felszínéről érkező rádiójeleket gyűjtse. Ennek a projektnek a célja, hogy felfedezze a szokatlanul magas energiaszintű neutrínókat, amelyek az univerzum egyik legnagyobb rejtélyét képezik. Ezek a rendkívül kicsi tömegű, semleges töltésű elemi részecskék a fizika alapvető kérdéseit érintik, és a kutatásuk révén új fényeket deríthetünk a világmindenség titkaira.

Az adatelemzés során azonban két olyan rádiójelet is rögzítettek, amelyek nem a felszínről, hanem lentről, az antarktiszi jégtakaró alól érkeztek.

Ez önmagában még nem lenne különösebben szokatlan, ha a jelek egyszerű visszaverődés vagy más ismert fizikai folyamat következtében keletkeztek volna. A mérések azonban egyértelműen azt mutatták, hogy

A rádiójelek 30 fokos szögben, alulról felfelé terjedtek, ami szembemegy a jelenleg elfogadott részecskefizikai elméletekkel.

Amennyiben a neutrínó valóban ebben a szögben érkezett, akkor a jelenlegi fizikai elméletek értelmében már rég el kellett volna nyelődnie, így elvileg nem juthatott volna el a detektorig.

"Ez a jelenség nem illeszkedik a jelenlegi fizikai modellek kereteibe. Amennyiben nem neutrínó váltja ki, úgy egy eddig ismeretlen folyamat húzódhat a háttérben" - nyilatkozta Stephanie Wissel, a kutatás vezetője és a Penn State egyetem fizika- és csillagászatprofesszora.

Az ANITA eddig több mint harminc hasonló eseményt észlelt, de ezek közül csak kettő mutatott különleges anomáliát. A kutatók alaposan megvizsgálták az adatokat, és kizárták, hogy a megfigyelések mögött műszerhiba vagy adatfeldolgozási hiba állna, mivel a két jelenség teljesen eltérő időpontokban és különböző körülmények között zajlott. Ez megerősíti azt a hipotézist, hogy egy létező, természetes eredetű jelenséggel van dolgunk.

A kutatók számos elméletet vetnek fel a rádiójelek eredetével kapcsolatban. Egyes szakértők úgy vélik, hogy ezek a jelek egy új, eddig ismeretlen részecske kibocsátásával állhatnak összefüggésben. Mások viszont nem tartják kizártnak, hogy a sötét anyag valamelyik formája játszik szerepet a jelenségben. Habár ezek az elképzelések jelenleg még inkább spekulációk, a felfedezés mindenképpen újabb izgalmas kérdéseket támaszt a világegyetem szerkezetével kapcsolatban.

A kutatók a következő években folytatják az adatgyűjtést és a jelenség mélyebb megértését célzó vizsgálatokat. A céljuk, hogy egyre pontosabb információt nyerjenek a jelenség természetéről. Emellett új generációs detektorok kifejlesztése is folyamatban van, amelyek képesek érzékelni a jégtakaró mélyéről vagy a légkör felső rétegeiből érkező, különleges rádiójelek finomabb árnyalatait.

Az ANITA következő, továbbfejlesztett verziója várhatóan 2026-ban indulhat újabb misszióra, immár fejlettebb műszerekkel és célzott megfigyelési tervekkel. A mostani eredményeket a Physical Review Letters szakfolyóirat közölte.