Beszámoló a 2025. évi Magyar Informatika Napja eseményünkről Örömmel számolunk be a 2025. évi Magyar Informatika Napjáról, amely idén is számos izgalmas programmal és előadással várta a résztvevőket. Az esemény célja, hogy a legújabb technológiai trendek

2025. január 21-én zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel az Óbudai Egyetem százfős előadóterme, hogy negyedik alkalommal ünnepeljük meg közösen a Magyar Informatika Napját, mely alkalomból az "informatika és jóllét" és az "informatika - játékosan és komolyan" tárgykörökben hallhattunk előadásokat.

E nap az M-3, az első magyar Neumann-elvű, elektronikus számítógép 1959-es megjelenéséhez köthető, mely a tudományág hazai alapkövének tekinthető. Az akkor megszületett hazai kibernetika úttörőit azóta számtalan tehetséges informatikus szakember, magasan képzett szürkeállomány követte - és követi szüntelen - a pályán, hozzájárulva a világ tudományos fejlődéséhez. Őket - és életművüket - ünnepeltük tegnap, széles körben.

A konferencia során készült előadásokat rögzítettük, és az utómunkálatok befejeztével hamarosan megosztjuk őket a Neumann Társaság YouTube csatornáján. Kérjük, legyenek türelemmel, hamarosan elérhetővé válnak! (A felvételek linkjét itt is közzétesszük majd.)

Prof. Dr. Kovács Levente, aki tavaly óta tölti be a Neumann Társaság elnöki posztját és egyben az Óbudai Egyetem rektora is, házigazdai köszöntőjében kiemelte, hogy a Neumann Társaság az elmúlt több mint hat évtized alatt jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Magyarországon népszerűvé váljon az informatika, és hogy a digitális tudás széles körben elérhetővé váljon.

"A jövőben szeretném még jobban megerősíteni a Neumann Társaság brandjét, építkezve az ICDL képzési rendszer és az informatikai tehetséggondozás által biztosított stabil alapokra.

Nagy örömmel és megtiszteltetéssel tölt el, hogy rendezvényünkre elfogadta meghívásunkat Prof. Dr. Borhy László, az ELTE rektora, aki egyben a Magyar Rektori Konferencia elnöke, valamint Dr. Imre Sándor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.

Prof. Dr. Borhy László, a neves régész és ókortörténész, aki jelenleg az ELTE rektori posztját tölti be, rövid köszöntőjében a 22 éve alapított Informatikai Kar kiemelkedő eredményeit méltatta.

Dr. Imre Sándor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja köszöntője során hangsúlyozta Neumann sokrétű tudományos hozzájárulását, amely a kvantuminformatikától kezdve a játékelméletig terjed. E sokoldalú tevékenysége miatt Neumann egyfajta tudományos origónak számít a modern elméletek fejlődésében.

Az M-3 történetének ismertetésével a rendezvényt Képes Gábor informatikatörténész, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatója nyitotta meg, majd mindvégig moderálta.

Nekem a legnagyobb öröm az volt, hogy a 66 éves M-3 elektroncsöves számítógép építői közül ketten is eljöttek. Kardos Kálmán, a mágnesdobok szakértője, és Drasny József, aki számos más munkája mellett az első magyar számítógépes játék alkotója, valamint a középiskolás diákoknak oktató Központi Kibernetikai Szakkör egyik elismert szakembere is jelen volt.

Az M-3 számítógép megmaradt alkatrészei a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállításán látogathatók. Ezen kívül a társaság iTF Szakosztálya által fenntartott virtuális kiállítás M-3 számítógéphez kapcsolódó oldalán minden szükséges információt megtalálhatunk. Képes Gábor tanítványa, Illés Nikolasz, aki az ELTE Informatikai Karának hallgatója, éppen egy emulátor fejlesztésén dolgozik az M-3 számára; a konferencia résztvevői már megtekinthették az emulátor korai, még nem végleges változatát.

Az Informatika és jóllét szekció előadásainak sorát Dr. habil. Eigner György, 2024-es Neumann-díjas, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánja előadása nyitotta az Informatika az egészségért - egészségtámogató fejlesztések címmel. Előadása betekintést nyújtott az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központ, Élettani Szabályozások Kutatóközpontján folyó kutatás-fejlesztésekbe és kutatócsoportokba, melyek a cukorbetegség-, a rák- és a női fertilitás kutatásával összefüggésben alakultak az elmúlt közel másfél évtizedben. Megvitatásra érdemes felvetések hangzottak el az AI-szorongás kapcsán - mely mára a klímaszorongás párjaként meghonosodott kifejezés lett - a Telehealth-rendszerek megjelenéséről és azzal párhuzamosan az orvoslás utópisztikus jövőképéről, a chatbotokról, az orvosok gyorsütemben átalakuló szerepéről.

Dr. Lovas Róbert, a Neumann Társaság High Performance Computing (HPC) Szakosztályának alelnöke, az "Informatika a tudományért. AI4Science: hazai kutatók és ipari szereplők támogatása mesterséges intelligenciával" című előadásában a mesterséges intelligencia szerepét elemezte a tudástranszfer és tudásmegosztás terén. Részletesen kifejtette, hogyan járul hozzá a mesterséges intelligencia a tudományos fejlődéshez, ugyanakkor megvitatta az ezzel járó előnyöket és hátrányokat is. Az előadás során hangsúlyozta a kutatók és ipari szereplők közötti együttműködés fontosságát, valamint a technológiai innovációk hatását a tudományos munkára.

Az utolsó szekciós előadásunkat a tavaly megalakult Számítógépes Művészeti Szakosztályunk elnöke, Ruzsa Dénes, kiemelkedő képzőművész és médiateoretikus tartotta, és az „Informatika a művészetért: Computer art - Neumann János nyomában” címet viselte. Az előadás során Dénes egy lenyűgöző utazásra invitálta a hallgatóságot, amelyben bemutatta a számítógépes művészet sokrétűségét. Rávilágított a történeti, technológiai és kulturális összefüggésekre, és feltérképezte a művészet és a technológia közötti dinamikus interakciókat. Különös figyelmet fordított az algoritmusok által teremtett új esztétikai lehetőségekre, hangsúlyozva, hogy a digitális világban a kreativitás határai folyamatosan tágulnak.

A kávészünetet követően az Informatika - játékosan és komolyan szekció első előadója, Dr. Majdik András, a HUN-REN SZTAKI tudományos főmunkatársa A katasztrófa nem játék? B-prepared - valósághű felkészülés a legrosszabb esetekre is című előadásában a katasztrófahelyzetek szimulációjának lehetőségeit taglalta. A B-prepared projektben fejlesztett, játékosított appok létjogosultsága annak a kulcsfontosságú üzenetnek a közvetítése, miszerint a lakosság rendelkezzen azzal a tudással és készségekkel, amelyek a katasztrófa- és válsághelyzetekben, úgymint árvíz, erdő- vagy háztartási tűz, egy szülő nő, földrengés stb. szükségesek a hatékony reagáláshoz. Mindenkit biztatunk az appok kipróbálására.

Következő előadónk Nickmann László, a Neumann Társaság HCC Retro Mikroszámítógépes Szakosztályának elnöke, aki elragadó stílusban vitte végig a közönséget a "Hogyan fejlesszünk napjainkban játékprogramot egy 40 éves mikroszámítógépre?" című előadásán. Az eseményt egy szellemes megjegyzéssel kezdte: "A számítógép komoly dolog, azon nem játszunk", amelyet hamarosan a játékfejlesztés izgalmas világába való eligibilitással cáfolt meg. Közönsége izgatottan hallgatta, ahogy megosztotta a háttérinformációkat és érdekességeket a számítógépes játékok történetéből. Kiderült, hogy az első analóg videójáték már 1947-ben született, és hogy a kódolás egykor a "kockáspapíron" való jegyzetelés világában indult. Ráadásul a szakosztály idei Homelab-2 / Aircomp-16 gépre kiírt játékfejlesztő versenyén Nickmann Kildu játéka kiemelkedett, és elnyerte a fődíjat, amely dobozos formában is napvilágot látott. Az előadás során a múlt és a jelen találkozása nemcsak tanulságos, hanem rendkívül szórakoztató élményt nyújtott minden résztvevő számára.

Az utolsó előadást Szabó Zsanett, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium digitális kultúra tanára tartotta, aki 2024-ben elnyerte a Kemény János-díjat. Zsanett a Tehetséggondozási szakosztályunk fiatalos szellemiségét képviseli, és előadásának címe: „Algoritmizálás és programozás: játékfejlesztés és szimuláció az oktatásban” volt. Bevezetőjében elárulta, hogy a Trefort egy hatosztályos gimnázium, ahol a 7. osztályos diákok között széles spektrumot ölel fel a digitális tudás és érdeklődés, így közös oktatásuk különös kihívásokat jelent. Ennek figyelembevételével alakította ki az algoritmizálás és programozás szakkörének módszertanát, amely során különböző játékok fejlesztésére összpontosít a tanulókkal. A programozás elsajátításának folyamata nem kötődik egyetlen programozási nyelvhez sem; Zsanett célja az algoritmikus gondolkodásmód megerősítése. Ehhez a platformfüggetlen Flowgorithm programot használják, amely lehetővé teszi „futtatható” folyamatábrák létrehozását, így a diákok könnyebben megérthetik és elsajátíthatják a programozás alapjait.

Képes Gábor zárszavában kifejezte háláját az előadóknak a kiváló színvonalú prezentációkért, valamint megköszönte az érdeklődők aktív részvételét is.