Az OTP is felfedezte a lehetőséget: számos részvényt vásárolnak vissza a befektetőktől.
Valószínűleg a nap híre lett volna az OTP Bank reggeli bejelentése az új sajátrészvény visszavásárlási programról, ha nincs a közgyűlés és az újabb rendkívüli hír, ezúttal már személyesen Csányi Sándortól, akinek vezetésével az igazgatóság péntek reggel az elnöki és vezérigazgatói poszt szétválasztásáról döntött.
Csányi Sándor 33 év után, május 1-jétől már "csupán" az OTP elnökeként folytatja, míg operatív irányítóként fia, Csányi Péter lép a vezérigazgatói székbe. A mai sajtótájékoztatón az elnök hangsúlyozta, hogy a legmegfelelőbb jelöltet választották ki, és a döntés során nem játszott szerepet a családi kötelék; a dinasztiák felépítése nem célja senkinek az OTP-ben. Csányi Sándor azt is megosztotta, hogy eredetileg csak három év múlva, a 75. születésnapján tervezte végrehajtani ezt a jelentős átalakítást a bank vezetésében.
Térjünk vissza a részvény-visszavásárlások témájához! A bank péntek reggel bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta a kérelmét, így az év végéig 150 milliárd forint értékben vásárolhat saját részvényeket.
Azt érdemes tudni, hogy ez már a negyedik ilyen program az OTP-nél, viszont a keretösszeg az jelentős ugrás az eddigiekhez. Nagyon nem kevés pénzről van szó, ennyiből a mai napon 7252 milliárd forintot érő teljes részvényállomány kicsivel több mint 2 százaléka vásárolható meg. Egyébként az OTP papírok a pénteki kereskedésben épp ekkora plusz mutatnak, nem véletlenül.
Az előző szakasz meglehetősen szokatlanul zajlott, sok elemző számára nehezen érthető volt, hogy az OTP miért döntött így. A helyzet az, hogy a bank január végén bejelentett egy 60 milliárd forintos keretű részvényvásárlási programot, amelynek értelmében bőséges idő állt rendelkezésre a tranzakciók elnyújtására, hiszen az engedély október végéig érvényes volt. Ennek ellenére az OTP a Budapesti Értéktőzsdén egyetlen, jelentős üzletkötéssel 50 milliárd forint értékben vásárolta meg a részvényeket, majd a fennmaradó 10 milliárdot is viszonylag hamar, februárban realizálta, így gyorsan lezárta a folyamatot. Érdemes megjegyezni, hogy a bank korábban már két program keretében összesen 120 milliárd forint értékben vásárolt OTP-részvényeket, amelyek 2024-ben zajlottak le.
A korábbi tranzakciók során alacsonyabb árfolyamon vásárolt részvényekkel az OTP egy kifejezetten okos lépést tett, hiszen ezek a befektetések már biztos profitot hoznak. Például a januárban végrehajtott jelentős kötés 25 ezer forintos árfolyamon zárult, ami azt jelenti, hogy a bank jelentős előnyre tett szert a piacon.
A legutóbbi három programot követően az OTP a kibocsátott részvények 3,47%-át birtokolja, ami körülbelül 9 709 975 darab részvényt jelent a teljes 280 millióból. Az újabb 150 milliárdos keret árazása még nem ismert, így nem tudható, hogy a bank milyen átlagáron vásárolja meg a részvényeket. Azonban a jelenlegi árfolyam alapján várható, hogy több mint 5,6 millió darab részvény kerülhet beszerzésre, ami valószínűsíti, hogy a program zárását követően a sajátrészvény állomány 5% fölé emelkedik az OTP-nél.
A rendszeres vásárlás kedvezően hat a részvényesek számára is. Már a mai közgyűlésen is megmutatkozott ennek az előnye, amikor az osztalék kifizetéséről döntöttek. Érdekesség, hogy a bank által birtokolt részvények nem jogosítanak osztalékra, így az ezekre jutó összeget a többi részvényes között osztják szét. A közgyűlésen a résztvevők 270 milliárd forint osztalék kifizetéséről határoztak, ami nem 280 millió részvény között fog megoszlani, hanem 9,7 millióval kevesebb részvényre. Amennyiben az osztalékfizetésig (vagyis a megfelelési napig) nem változik az OTP sajátrészvény állománya, amely jelenleg 3,47 százalék, akkor a részvényenkénti osztalék nem az előzetesen tervezett 964 forint lesz, hanem 999 forintra emelkedik.
A menedzsment döntései jelentős hatással lehetnek a piaci eladási hullámok kezelésére, hiszen ha szükséges, aktívan beavatkozhatnak, vásárlásokat eszközölhetnek, ezzel stabilizálva az árfolyamot. E mögött általában nem pusztán jóindulat áll, hanem alaposan átgondolt racionális megfontolások: a menedzsment tagjai rendelkeznek a legátfogóbb információkkal a cég helyzetéről, így képesek pontosan felmérni, hogy a részvények értéke a jövőbeli kilátások fényében alul- vagy túlértékelt. Az OTP esetében például a részvények a cég által realizált nyereséghez képest meglepően alacsonynak számítanak, hiszen tavaly a bank 1076 milliárd forint profitot könyvelhetett el. A jelenlegi árfolyamon a nyereség hétszerese elegendő lenne az összes részvény visszavásárlásához, ami a 7-es P/E mutatóval jellemzett értékelés rendkívül kedvezőnek mondható, hiszen az OTP átlagos P/E mutatója az elmúlt években inkább a 10-es szint környékén mozgott.
A bank emellett úgy is határozhat, hogy a következő felvásárlás során nem készpénzes tranzakciót választ, hanem részvényekkel honorálja az üzletet, mégpedig a saját részvénykészletéből.
Mivel az OTP gyakorlatilag bőségesen rendelkezik szabadon elkölthető likviditással, amíg nem bukkannak elő ígéretes befektetési lehetőségek, a bank folytathatja saját részvényeinek felvásárlását a tőzsdén. Jelenleg ez tűnik a legjobb befektetési stratégiának számukra.
Fontos figyelembe venni, hogy az OTP-részvények értéke 1995-ös tőzsdei bevezetésük óta lenyűgöző módon, 220-szorosára emelkedett. Azok a magánbefektetők, akik az induláskor kedvezményes áron vásároltak, már 246-szoros nyereségre tettek szert, feltéve, hogy a részvényeiket azóta is megtartották, és mindezek a számok az osztalékokat nem tartalmazzák. Ez alapján a menedzsment joggal gondolhatja, hogy az általuk irányított bank a legvonzóbb befektetési lehetőség a piacon.
A részvény-visszavásárlás egy különleges módja lehet a részvényesek juttatásainak, hiszen az osztalék mellett egy alternatív lehetőségként is funkcionálhat. Ez különösen igaz abban az esetben, ha a visszavásárolt részvényeket véglegesen ki is vonják a forgalomból. Jelenleg azonban az OTP ezt a lépést még nem tervezte. A Budapesti Értéktőzsdén számos kibocsátó él a saját részvények vásárlásának lehetőségével, köztük az Opus Global és a Magyar Telekom, amely már évek óta aukciós formában valósítja meg ezt a gyakorlatot.
