Az Európai Bizottság legújabb eszköze, amely a szuverenitás határait feszegeti, nem más, mint a Versenyképességi Iránytű – egy olyan kezdeményezés, amely a tagállamok önállóságát célozza meg.
Kiszivárgott az új brüsszeli terv, amely a Habsburg-elnyomás szellemét igyekszik feléleszteni a magyarokban – jelentette a Mandiner. A cikk megjegyzi: "A nemzeti iparpolitikák irányítása felett is egyre nagyobb hatalmat szeretnének gyakorolni."
Az Európai Bizottság a közeljövőben nyilvánosságra hozza legújabb iparstratégiáját, amely a "Versenyképességi Iránytű" nevet viseli. A célja, hogy tovább növelje Brüsszel hatalmát a nemzeti kormányok felett - hívja fel a figyelmet a The European Conservative írója.
Az Euractiv portál által megszerzett előzetes információk szerint a dokumentum ismét arra a következtetésre jut, hogy az Európai Unió problémáinak gyökere a tagállami politikák széttagoltságában és a központosított uniós irányítás hiányában rejlik.
A dokumentumban kifejtett álláspont szerint a tagállamok szuverenitása és önálló érdekeik érvényesítése jelentős gátat jelent Európa gazdasági megújulásában. A tanulmány rámutat arra, hogy az egyik legnagyobb kihívás az, hogy az egyes országok saját ipar- és támogatási politikákat követnek, miközben elhanyagolják ezek hatását a szomszédos államokra. A problémák orvoslására a Bizottság célja, hogy szigorúbb felügyeletet gyakoroljon a tagállamok iparpolitikája felett, továbbá olyan intézkedéseket kíván bevezetni, amelyek lehetővé teszik a közös irányelvek betartásának kikényszerítését.
A középpontban álló javaslat a "Versenyképesség-koordinációs eszköz" létrehozása, amely lehetőséget biztosítana Brüsszel számára arra, hogy kijelölje a közös gazdasági és ipari prioritásokat. E keretében a tagállamok számára egyedi akcióterveket dolgoznának ki, és folyamatosan nyomon követnék ezek végrehajtását. Ez a megközelítés nemcsak a tagállamok közötti együttműködést erősítené, hanem a versenyképesség javítását is szolgálná az európai piacon.
Ez a modell a 2008-as pénzügyi válság utáni válságkezelési intézkedésekből merítette inspirációját, amikor Brüsszel megnövelt hatásköröket kapott a tagállamok költségvetési döntéseinek felügyelete terén. Az új megközelítés keretében az EU célja, hogy ösztönözze, vagy akár kényszerítse a tagállamokat a szabályok betartására, azzal, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) és az uniós támogatások elérhetőségét bizonyos előírások teljesítéséhez köti.
Ez a "cash-for-reforms" (pénz a reformokért) modell lehetőséget adna Brüsszelnek arra, hogy jelentősen fokozza a tagállamok feletti befolyását, anélkül hogy a döntéseit formálisan kötelező érvénnyel kellene érvényesítenie. Az ilyen típusú feltételrendszer nem csupán az ipari és klímapolitikai irányvonalakat befolyásolná, hanem komoly kihívások elé állítaná a Zöld Megállapodásból való kilépést vagy annak átdolgozását is.
