Bár az életveszély árnyéka mindent beárnyékol, egy édesanyának és gyermekeinek el kell hagyniuk Budapestet, hogy hazatérjenek Izrael földjére.

Liora Ruth, aki magyar gyökerekkel rendelkezik, 2023 novemberében, alig néhány héttel az október 7-i terrortámadás után érkezett Magyarországra két kisgyermekével. Most azonban a hágai eljárás nyomán hozott bírósági döntés arra kényszeríti, hogy visszatérjen izraeli otthonába, amely mindössze 15 kilométerre fekszik a háborús övezetként számon tartott libanoni határtól, így óvóhely nélkül marad a veszélyes környezetben.

"Harminc másodperced van, hogy elérj az óvóhelyre, ha megszólal a sziréna, ennyi idő alatt kellene az utcánk végére rohannom két kisgyerekkel" - mondja Liora Ruth ortodox zsidó zenész és édesanya, aki február 21-én kapta meg a másodfokú bíróság döntését arról, hogy két héten belül fel kell számolni budapesti életét és vissza kell térnie Izraelbe két kisgyerekével.

A bírósághoz az apa fordult a gyerekek jogellenes elvitele miatt, noha a nő közös megegyezéssel költözött Budapestre. A férfi első fokon elvesztette a pert, mivel a bíróság kimondta, a háború miatt nem volt biztonságos visszaköltöznie a nőnek két gyerekével a zsidó államba. Aztán a Hezbollahhal kötött meglehetősen bizonytalan tűzszünetre hivatkozva a bíróság másodfokon úgy döntött, hogy itt az idő, hogy az anya visszatérjen Izraelbe 8 és 9 éves gyermekével. Holott azóta a terrorszervezet számtalanszor áthágta már a megállapodást.

Liora Ruth a Hezbollah által befolyásolt Libanon közelében, a festői Cfát városában élt. Most azonban kénytelen visszatérni ahhoz a házhoz, amely nem rendelkezik óvóhellyel, és amelyben az eddigi életét élte.

Nincsenek családtagjaim, és Izraelben nincs más hely, ahová elmehetnénk.

- mondja kétségbeesetten. Magyarországra költözésük előtt előfordult, hogy ötször is megszólalt a sziréna, mire a gyerekekkel elért az óvóhelyig. "Az egyiküket a fürdőkádból kellett kiszednem, a másik épp a mellékhelyiségben volt. Az öt sziréna azt jelenti, hogy ötször meg is hallhattunk volna, ha a mi házunkat éri találat" - teszi hozzá.

Az elmúlt időszakban mind a gázai, mind a libanoni tűzszünetet számos alkalommal súlyosan megsértették a terrorszervezetek. A túszok és foglyok átadásának első szakasza nemrégiben lezárult. Miközben a tűzszünet meghosszabbításáról folynak a tárgyalások, Donald Trump amerikai elnök legutóbbi ultimátuma a Hamásznak bármikor újra fellángoláshoz vezethet a zsidó állam északi és déli határain.

Liora 2023 októberében érkezett Magyarországra, két kisgyermekével a karján, a Magyar Zsidó Szövetség (EMIH) által szervezett repülőjáraton, ahol közel 200 másik menekülővel osztozott az utazás nehézségein. Története azóta több újságban is megjelent, felkeltve a közvélemény figyelmét. Két idősebb gyermeke az Egyesült Államokban és Izrael különböző városaiban folytatja tanulmányait, így ők nem tudtak csatlakozni Liorához Budapestre.

Nem értem az egészet, a volt férjem beleegyezett, hogy ide költözzünk, azóta sokszor járt Budapesten, találkozhatott a gyerekekkel, amikor csak akart

- mondja Liora, aki szerint a gyerekek jól beilleszkedtek a hazai közösségbe az elmúlt másfél évben, megtanultak magyarul is, barátaik lettek. Az édesanya munkát vállalt Budapesten, a Maimonidész Zsidó Gimnáziumban tanított judaisztikát, megélhetése is jobban biztosított itt, mint Izraelben. Ez különösen azért fontos, mert a gyerekek kizárólagos szülői felügyeleti jogát ő gyakorolja, ezért az eltartásuk költségeinek nagy része is rá hárul. Az apa ugyanis háborús veterán, akitől épp a harcok következtében kialakuló poszttraumás stressz zavar tünetei következtében - fóbiák, dührohamok, depresszió - vonta meg a bíróság a felügyeleti jogot. Egy időben távoltartási végzés is volt ellene erőszakos viselkedése miatt.

Liora most arra kényszerül, hogy mindössze két hét alatt zárja le eddigi életét. A bíróság január 16-án hozott döntése óta eltelt időben ő csak február 21-én értesült arról, hogy legkésőbb március 10-ig vissza kell térnie Izraelbe a gyerekeivel. Ha nem így tesz, a hatóságok kénytelenek lesznek elvenni tőle a gyermekeit. Ezért most sürgősen repülőjegyet kellett vásárolnia, a holmiját dobozolja, felmondott a munkahelyén és az albérletében is, hogy visszatérjen egy olyan területre, amely tele van veszéllyel és bizonytalansággal, ahol a férje számára csupán heti egyszeri láthatás biztosított.

Liora Ruth története nem különálló jelenség az izraeli nők körében, akik Magyarországon próbálnak maradni a háború végét várva. Számos nő küzd hasonló helyzetekkel, miután férjük az 1980-as Hágai Egyezmény keretein belül eljárást indított a gyermekeik visszaszerzése érdekében. Különösen megdöbbentő a nemrégiben Budapesten meggyilkolt japán nő esete, aki 2020-ban tervezett visszaköltözni a gyerekeivel Japánba. Bár megállapodott a férjével az utazásról, a férfi végül nem engedte el az idősebb gyermeküket, a kisfiút. Hágai eljárást indított ellene, és a gyereknek, valamint a környezetének azt állította, hogy az anya elhagyta őt. Ezek a történetek rávilágítanak a nemzetközi gyermekelhelyezési viták bonyolultságára és a családok közötti feszültségekre, amelyek a háború következményeként alakulnak ki.

Bár az 1980-as Hágai Egyezmény elsődlegesen a bántalmazó szülők ellen lett megalkotva, akik gyakran elrabolták a közös gyermeket, a Hague Mothers nevű nőjogi szervezet állítása szerint mára a hágai eljárások 75%-a olyan anyák ellen irányul, akik a gyermekeikkel bántalmazó partnereik elől menekülnek.

A mozgástere rendkívül korlátozott egy olyan nő számára, aki már átélt egy ilyen döntést.

Tekes Mariann, a Patent Egyesület jogásza, úgy véli, hogy a tűzszünet bevezetése óta az izraeli területek biztonsági megítélése megváltozott, hiszen mostanra már nem minősítik őket veszélyesnek. Az eljáró magyar bíróság azonban a döntését megelőzően mindig kér a helyi hatóságoktól nyilatkozatot arról, hogy az érintett terület, ahová a gyerekeket vissza kellene helyezni, valóban biztonságos-e számukra. E nyilatkozatok alapján hoznak döntést az ügyekben. Ennek ellenére a magyar Konzuli Szolgálat hivatalos weboldalán továbbra is úgy szerepel, hogy Izrael a kiemelt biztonsági kockázatot jelentő országok közé tartozik.

Tekes Mariann megjegyzi, hogy a nők általában hajlandóak együttműködni az ilyen jellegű döntésekben, mivel nem szeretnék kockáztatni, hogy egy bírósági eljárás során hátrányos megítélés alá essenek. Azt sem kívánják, hogy a másik szülőhöz kerüljön a gyermekük, pusztán azért, mert nem tartják be a bírósági határozatokat. Mariann, aki gyakran foglalkozik hasonló ügyekkel a Magyarországon élő külföldiek körében, hangsúlyozza, hogy sok esetben a hágai eljárás éppen azzal a szóbeli megállapodással kezdődik, amelyet a két szülő a másik országba való költözésről kötött – hasonlóan ahhoz, ami Liora esetében történt.

Liora számára nincs más választás: alázattal elfogadja a helyzet súlyát, miközben szívében remény él, hogy az apai jogok érvényesítése nem válik életük legfájdalmasabb tapasztalatává Izrael egyik legkockázatosabb területén.