Az AUR (Alianza para la Unión Românilor) az alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg az államelnöki pozíció megüresedését.
Bukarest, december 23. /Agerpres/ - Az államelnöki tisztség megüresedésének megállapítását és az elnökválasztás második fordulójának megszervezését kérte hétfőn az AUR az alkotmánybíróságtól.
A politikai formáció, az AUR által közzétett nyilatkozat alapján Klaus Iohannis államfői mandátuma december 21-én lejárt. Az alkotmánybíróság 2024/32-es határozata értelmében az elnökválasztás teljes folyamata érvénytelen lett, ami azt jelenti, hogy az alkotmányos keretek nem biztosítják Iohannis további hivatalban maradását. Emellett a mandátumának meghosszabbításához sincsenek adottak a szükséges feltételek: az országban se katasztrófahelyzet, se háborús állapot nem áll fenn, és a parlament sem fogadta el azt a sarkalatos törvényt, amely az elnöki mandátum hosszabbítását lehetővé tenné – állítja az AUR.
Közleményük szerint az alkotmány előírásai szerint az alkotmánybíróságnak kell kezeskednie az alkotmány tiszteletben tartásáért és felügyelnie az államelnök-választást. Az alkotmány elsőbbsége azt jelenti, hogy tiszteletben tartják az alaptörvénynek azt a kitételét, miszerint Románia demokratikus jogállam, nem pedig egy 'kialakulóban levő diktátor hűbérbirtoka', ahogy George Simion pártelnök és Gheorghe Piperea ügyvéd, AUR-os EP-képviselő fogalmaz a beadványban.
A második kérelem a november 24-i első elnökválasztási forduló eredményének érvényesítésére és a második forduló megszervezésére irányul. Az AUR álláspontja szerint a második fordulót az év végéig meg kell tartani, mivel az alkotmánybíróság csak a titkosszolgálatok által benyújtott jelentésekre támaszkodva érvénytelenítette az első fordulót. Fontos megjegyezni, hogy a jelentésekben említett külső állami beavatkozásra és a választók manipulálására vonatkozó állításokat nem támasztják alá konkrét bizonyítékok – áll a dokumentumban.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a titkosszolgálatok által készített jelentések nem használhatók fel bizonyítékokként sem polgári, sem büntetőjogi, sem választási eljárások során. Továbbá, a titkosszolgálatoknak nincs joguk beavatkozni az igazságszolgáltatási folyamatokba.
Az AUR szerint ugyanakkor a médiában december 20-án megjelent hírek azt bizonyítják, hogy a választók TikTokon zajló manipulációs kampányát a PNL finanszírozta, tehát 'az állami szereplő valójában egy belső politikai szereplő volt'.
AGERPRES/(RO - szerző: Daniel Alexandru FLOREA, szerkesztő: Mihai SIMIONESCU, HU - szerkesztő: TOFÁN Imola)
