Atomháború? – Szakértői vélemény: Elképzelhető, hogy Donald Trump csupán azt a lépést teszi meg az oroszokkal, amit már jó ideje esedékes lenne meglépni.

Az InfoRádió által megkérdezett Bendarzsevszkij Anton posztszovjet térségi szakértő úgy vélekedett, az orosz energiaügyi szankciók komolyak lehetnek Kínával és Indiával szemben, de atomügyben jó esélyét látja annak, hogy az amerikai elnök egyszerűen csak egy vörös vonalat akar meghúzni - az erő nyelvén -, amelyet Moszkva már nem léphet át.

Pénteken véget ér Donald Trump elnök által Oroszországgal szemben megfogalmazott békeultimátum, amelyet először 50 napra, majd később 10-12 napra rövidített le. Az ultimátum célja, hogy megnehezítse az orosz érintettségű világkereskedelmet, ezzel is nyomást gyakorolva Moszkvára.

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezetője és a posztszovjet térség szakértője, az InfoRádióban kifejtette, hogy Oroszország legnagyobb kőolaj- és földgázvásárlói Kína és India. Emellett azonban számos más jelentős partner is jelen van a piacon. Amennyiben a "másodlagos vám" minden érintettre vonatkozik, a kör bővül, és ebbe Törökország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, valamint Magyarország is beletartozik. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Donald Trump nyilatkozatai elsősorban Kínát és Indiát célozzák, ami arra utal, hogy egyfajta "szelektív megközelítés" érvényesülhet; mindazonáltal fontos kiemelni, hogy Oroszország energetikai exportjának 85%-a Kínába és Indiába irányul.

India lépése, hogy felfüggesztette a kereskedelmet Oroszországgal, egyértelműen megelőző intézkedésnek tűnik. A háttérben zajló diplomáciai feszültségek arra utalnak, hogy az Egyesült Államok és India közötti kapcsolat még csak most formálódik. Érdekesség, hogy India éppen a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek irányából növelte az energiaszükségleteit, így háttérbe szorítva az orosz forrásokat. Ugyanakkor a hivatalos kommunikáció nem tükrözi ezt a helyzetet.

"India azt mondta, hogy senki nem fogja megmondani neki, hogy honnan vásároljon kőolajat, hogy ez a felfüggesztés csak átmeneti, és hamarosan újra vásárolni fognak orosz kőolajat."

Donald Trump is kifejezte véleményét Indiával kapcsolatban, figyelmeztetve őket: "Indiának azonnal le kell állítania bármiféle kereskedelmet Oroszországgal, különben súlyos következményekkel kell számolnia." E szavakat Bendarzsevszkij Anton idézte, hangsúlyozva, hogy India rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van, mivel gazdasága erősen függ az Egyesült Államoktól, még ha ez a függőség valamilyen szinten kölcsönös is.

Fontos megemlíteni, hogy...

az orosz import épp az ukrajna háború idején nőtt drasztikusan Indiában

úgy, hogy India már 15-20 százalékkal olcsóbban tudott orosz olajhoz jutni.

Donald Trump ígéreteinek megvalósulása jelentős hatással lehet az olajárak alakulására. Az elsődleges kérdés azonban az, hogy vajon az amerikai elnök csupán blöfföl-e, vagy valóban komolyan gondolja terveit?

"Ha valóban megvalósítja a lépést, akkor az amerikai gazdaságra nézve komoly következményekkel kell számolni. Amennyiben Kínára 100 százalékos vámokat vezetnek be, az egyértelműen jelentős hatással lenne, de ne feledkezzünk meg a partnerországok helyzetéről sem. Donald Trump egy jelentős körúton járt a közel-keleti arab államokban, ahol arra ösztönözte őket, hogy invesztáljanak az Egyesült Államokban, ezzel javítva a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat. E látogatás látszólag hozott is némi eredményt. Most viszont éppen azokat az országokat sújtaná 100 százalékos vámokkal, akikkel az utóbbi hónapokban próbált megállapodásokat kötni. Ez nyilvánvalóan ellentmondásos helyzetet teremt, és a korábbi politikájának hatásait is megkérdőjelezheti." - emelte ki a szakértő.

Ami az energiaárakat illeti, ha Oroszország energiaexportját megpróbálnák korlátozni vagy szankcionálni a partnerein keresztül, az rövid távon komoly következményekkel járna. Oroszország nem lenne képes értékesíteni a megszokott mennyiséget, ami azt jelentené, hogy ez a mennyiség kiesne a globális piacról. Az érintett országok pedig kénytelenek lennének más forrásokból beszerezni az olajat. Ennek következményeként drasztikus áremelkedés és infláció várható, ami az Egyesült Államokat sem kímélné; a benzinkutakon tapasztalható áremelkedés érezhető hatással lenne az amerikai gazdaságra is. Különösen figyelembe kell venni, hogy Donald Trump elnökválasztási kampányának egyik központi ígérete volt, hogy megfékezi az inflációt, és biztosítja, hogy a benzinkutakon ne emelkedjenek az árak.

Hogy Donald Trump lépései közül melyik lenne a leghatékonyabb - szankciók, ultimátum, atomtengeralattjáró -, arról azt mondta, az ultimátum konkrét, még ha nem is volt rá orosz reakció.

Vlagyimir Putyintól egyáltalán nem kaptunk visszajelzést, ami arra késztette Donald Trumpot, hogy fokozza a nyomást és hirtelen lerövidítse a határidőt. Ezek már tényleges lépések. Létezik egy adott határidő, valamint egy világos intézkedés.

A tengeralattjárók vonatkozásában a nukleáris opció igénybevétele különösen figyelemre méltó. Az Egyesült Államok eddig távol tartotta magát ettől az eszköztől, míg Oroszország aktívan lépett fel, mind kommunikációs, mind valós intézkedések révén a nukleáris feszültség fokozása érdekében.

"Ugye tényleges intézkedések közé lehet sorolni a Fehéroroszországban történő nukleáris fegyvereknek az elhelyezését a lengyel vagy a balti államok határaihoz" - mutatott rá. Emlékeztetett: tavaly Oroszország hadgyakorlatokat tartott taktikai nukleáris fegyverekkel Európa határainál. "Tehát ezek konkrét fenyegetések, nem beszélve az orosz döntéshozóknak a fenyegetéseiről, hogy nukleáris hamuvá változtatják az Egyesült Államokat, vagy sivataggá Nagy-Britanniát."

Európa pedig egyelőre kivár, figyel.

Bendarzsevszkij Anton nézőpontja szerint a helyzet összességének kétféle értelmezése létezik:

Kifejezte reményét, hogy jelenleg nem áll fenn közvetlen nukleáris háborús veszély, csupán erőfitogtatás zajlik. A szankciók kapcsán azonban "valódi fenyegetésről" beszélhetünk, de a jövő hét elejéig még sok minden változhat.