A zene képes felerősíteni a memóriánkat, de az érzéseink és hangulatunk fontos szerepet játszanak abban, hogy milyen hatással van ránk a dallam.

A zene különleges képességgel bír, hogy gazdagabbá és emlékezetesebbé tegye az élményeinket, ha képes megfelelő érzelmi reakciót kiváltani bennünket. Ezt a megállapítást a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói állapították meg. A Journal of Neuroscience folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint a zene hatékonysága az emlékek felidézésében leginkább akkor érvényesül, ha az érzelmi hatás mértéke éppen optimális: sem túlságosan intenzív, sem pedig túl enyhe. E felfedezés rávilágít arra, hogy a zene és az érzelmek összefonódása milyen fontos szerepet játszik emlékeink élénkítésében – számolt be róla a Medicalxpress.

Ennek a pszichológiai teljesítmények a méréséhez a kutatók nagyjából 100 hétköznapi tárgy képét mutatták meg a résztvevőknek, majd 10 percig klasszikus zenét hallgattattak velük. Ezt követően memóriafeladatokat kaptak, amelyek során meg kellett állapítaniuk, hogy a látott képek pontosan ugyanazok, hasonlóak vagy teljesen újak voltak a referenciaképekhez képest.

"Az általunk alkalmazott feladat kifejezetten a lényegi és a részletalapú memória közötti eltéréseket vizsgálta" – nyilatkozta Stephanie Leal, a kutatás vezető szerzője és a UCLA integratív biológia és élettan professzora. Mivel az emberi agy kapacitása korlátozott, a lényegi memória az események lényeges vonásait rögzíti, hangsúlyozva azokat a szempontokat, amelyek az ember számára fontosak, míg a részletes memória az apró részleteket tárolja. Az emberi memória tehát e két emlékezettípus kombinációjával működik.

A kutatás során megfigyelték, hogy ha valaki tanulás után neutrális érzelmi hatású zenét hallgat, akkor az agya több részletet képes elraktározni, mint ha felfokozott érzelmeket kiváltó dallamokat választana. "A zene hatással van az agy hippokampuszára, amely kulcsszerepet játszik az élmények emlékké formálásában" - magyarázta Leal. A kutatók úgy vélik, hogy ebben a folyamatban rejlik egy új lehetőség az Alzheimer-kór, a szorongás és a PTSD (poszttraumás stressz zavar) kezelésére. A zenehallgatás nemcsak az időskori emlékezőképesség megőrzését támogathatja, hanem segíthet a traumatikus események emlékének enyhítésében is.

A magyar kutatók egyre mélyebben vizsgálják a zene hatását az emberi agy működésére, különös figyelmet fordítva annak pozitív következményeire. Egy korábbi publikációban az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense, valamint pszichológus kutatótársa felfedezte, hogy a zenei és nyelvi feldolgozás folyamatai között szoros párhuzamok húzódnak. E kutatás eredményei azt mutatják, hogy a zenei tréningek révén fejleszthető ritmusérzék jelentős mértékben elősegítheti a nyelvi ritmusérzék könnyedebb elsajátítását.