A baljós átalakulások következtében a magyar mezőgazdaság új, eddig ismeretlen kihívásokkal szembesül.

A legújabb Green Policy Center jelentés rávilágít, hogy az éghajlatváltozás hatásai egyre inkább aggasztóvá válnak a magyar mezőgazdaság számára. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a szektor komoly nehézségekkel küzd a nyári hőmérsékletek emelkedése, a csapadék eloszlásának egyenlőtlensége és a szélsőséges időjárási jelenségek fokozódása miatt. Különösen a Dél- és Közép-Alföld térsége mutatkozik sebezhetőnek, ahol a talajok és a vízkészletek állapota komoly kihívásokat jelent a gazdálkodók számára.

A mezőgazdaság egyik legégetőbb gondja továbbra is az aszályos időszakok megjelenése. Vaszkó Csaba, a fenntarthatóság szakértője figyelmeztet arra, hogy az idei évben az aszálykárok akár több száz milliárd forintnyi veszteséget is okozhatnak. Az éghajlati viszonyok mellett a nem megfelelő talajművelési módszerek, a túlzott vízkivétel, valamint az árvizek gyors eltávolítása mind hozzájárulnak a vízhiány egyre súlyosabbá válásához.

Bár a forgatás nélküli talajművelés és a talajtakarás hozzájárulhat a talaj vízmegtartó képességének növeléséhez, az ehhez kapcsolódó agrártámogatásokkal bejelentett területek aránya 2023-ról 2024-re csökkent. Különösen a legnagyobb kiszáradási kockázatnak kitett térségekben tapasztalható a csökkenés mértéke, ami még aggasztóbb. A mezővédő fasorok, melyek segíthetnék az alkalmazkodást, továbbra is marginális szerepet játszanak a szántóföldi környezetben, ráadásul az agrár-erdészeti rendszerek létrehozása óta, 2020 óta, nem történt előrelépés ezen a téren.

Az állattartás területét is komoly kihívások elé állítja a klímaváltozás. A hőstressz különösen aggasztó a tenyészsertések és juhok számára, hiszen ezek az állatok rendkívül érzékenyek a magas hőmérsékletre. A szarvasmarhák esetében sem ritkák az elhullások, különösen a forró nyári napokon. A korszerűtlen állattartó telepeken ezek a problémák még súlyosabbak, de sajnos nincsenek megbízható adatok az elhullások pontos mértékéről. Az állattartók számára ezért kiemelten fontos lenne a megfelelő körülmények biztosítása és a modernizáció.

Magyarországon az éghajlatváltozás következményeként a legérzékenyebb növények termesztése az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekedett, ám az innovatív alkalmazkodási módszerek elterjedése még mindig lassú ütemben halad. A mezőgazdasági szektor számára az egyik legnagyobb kihívás abban rejlik, hogy miként alakíthatók ki fenntartható termelési modellek az aszályos időszakok és a hőstressz által okozott nehézségek közepette.