A Szegedi Tudományegyetem kancellárjának véleménye szerint a közvélemény gyakran túl sötét képet fest az egészségügyi helyzetről. Szerinte a valóságban a rendszer viszonylag jól működik, és a problémák gyakran eltúlzottnak tűnnek az emberek szemében.

Statisztikai mutatók szerint jobb az egészségügyi ellátórendszerünk, mint amilyen a lakosság tapasztalata róla; a fő probléma az ápolóhiány és az, hogy nem látogatják a szűrővizsgálatokat az emberek; a forráshiányt pedig a gyógyszergyárak extra megadóztatásával és a társadalombiztosítási hozzájárulás megemelésével lehetne orvosolni - nagyjából így lehet összefoglalni Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárjának a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján tartott előadását. A közgazdász és egészségügyi menedzser azt mondta: az alkoholfogyasztásunk nem haladja meg a V4-országok átlagát, de minden más egészségmutatóban sajnos rosszabbak vagyunk, többek között a dohányzás és az elhízás arányában is.

"Elkeserítő adat, hogy Magyarországon az egészségben eltöltött életévek száma a legalacsonyabbak között szerepel, és a megelőzhető halálozások terén is sajnos kiemelkedő helyet foglalunk el. Ezen elgondolkodva érdemes mérlegelni, mi okozza ezt a jelentős eltérést."

Fendler Judit szerint azonban annak ellenére, hogy a lakosság percepciója más, az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint sincs jelentős elmaradás sem orvosszámban, sem nővérszámban az európai uniós átlaghoz képest, a gondozó-ápoló létszám elmaradása viszont ijesztő. "Ami természetesen probléma, az az, hogy a háziorvosok száma csökkent, és az egy háziorvosra jutó esetszám ebből kifolyólag jelentősen nőtt. Viszont pozitív, hogy az orvostanhallgatók száma jelentősen nőtt az elmúlt 14 évben. Ami aggasztó, az a gondozói létszám, az a fajta ellátás, ami nem a kórházi ápolással kapcsolatos. Ijesztő, ha megnézzük, hogy 10 százaléka az itthoni adat például a norvég adatnak" - mondta.

Megjegyezte, hogy az orvosi konzultációk számában túllépjük az OECD-átlagot, ami részben annak is betudható, hogy bizonyos feladatokat orvosok látnak el, amelyeket más országokban általában szakdolgozók végeznek. Ugyanakkor szerinte az, hogy a lakosság hozzáfér az orvosokhoz, egy fontos mutatója a betegellátás elérhetőségének.

"Ami még nagyon érdekes statisztika, és ez az Eurostattól van, hogy bármilyen is a lakosság percepciója, a várólistáink alacsonyabbak, mint az OECD-átlag - jelentette ki. - A várólistákon szerepel az is, aki azt gondolja, hogy jövő nyár közepén fogja elvégeztetni a csípőprotézis-műtétet, mert előtte menne nyaralni. A várólistákon ez az adat is szerepel, és ez a tisztánlátást kicsit megnehezíti." Fendler Judit szerint nincs gond a CT- és MR-vizsgálatok számával sem, annak ellenére, hogy eszköz valóban kevés van az országban.

A magyar lakosság, az adatok tükrében, még mindig a legkevésbé elégedett az egészségügyi szolgáltatásokkal. "Bár az ellátatlanok aránya rendkívül alacsony, ez nem csökkenti a panaszok számát" – emelte ki Fendler Judit.

A konferencia egyik másik előadása is alátámasztotta ezt a megállapítást: Földesi Csenge bemutatta a Stada Hungary Kft. által végzett felmérést, amely 22 országra terjedt ki. A kutatás célja az volt, hogy felmérje, mennyire elégedettek az emberek az egészségügyi szolgáltatásokkal, és hogyan ítélik meg saját egészségi állapotukat. Az eredmények szerint az európai országok elégedettségi rangsora lényegében változatlan maradt az előző évi adatokhoz képest, és sajnálatos módon Magyarország továbbra is az utolsó helyet foglalja el a közegészségügyi rendszerével való elégedettség terén. Hazánkból mindössze az ezerfős reprezentatív minta 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett, míg a vizsgált országok élén Belgium áll 81 százalékkal.

Abban a kategóriában, hogy mennyire bízunk súlyos betegség esetén az egészségügyi rendszerben, megint csak a sor végén állunk: a megkérdezettek 28 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar egészségügyi rendszer gondoskodik róla, ha súlyosan megbetegszik. Ezzel Szerbiával és Kazahsztánnal együtt vagyunk sereghajtók. Ugyanúgy utolsók vagyunk abban is, hogy hányan gondolják azt: az egészségügyhöz mindenki egyenlően fér hozzá.

Talán ez a pesszimizmus nem is véletlen: rendszeresen szembesülünk azzal, hogy az egészségügyben milyen problémák bukkannak fel. A Direkt36 oknyomozása szerint 2020 eleje óta több mint 770 esetben zártak be működési ellehetetlenedéshez köthető indokokkal kórházi osztályokat vagy állítottak le bizonyos ellátásokat Magyarországon. Annak ellenére, hogy a hivatalos statisztikák szerint nem állunk rosszabbul az orvosok és a nővérek számában, mint az európai átlag, a bezárások harmada azért történik, mert nincs elég orvos vagy ápoló, illetve hiányoznak orvosi eszközök. De arra is van példa, hogy egy osztályra túl sok beteg érkezik, ezért nem tudnak ott többet fogadni. Gyakran akadozik a stroke-ellátás, pedig ezekben az esetekben különösen fontos, hogy a betegek minél hamarabb megfelelő kórházi kezelést kapjanak. Emellett sokszor leáll a CT-diagnosztika és a neurológiai ellátás, továbbá a gyermekosztályok és a szülészetek zárnak be a leggyakrabban szakemberhiány miatt.

Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) főigazgató-helyettese 2023 során hangsúlyozta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által nyilvántartott 39 ezer orvos csupán akkor lenne elegendő a jelenlegi közellátás fenntartásához, ha mindannyian teljes munkaidőben az állami egészségügyi intézményekben dolgoznának. A valóság azonban ennél bonyolultabb, hiszen a magánellátás jelentős része is ezen orvosok munkájára támaszkodik.

A hazai egészségügyi rendszerből sajnos több tízezer ápoló hiányzik, ami komoly kihívást jelent. Szakmai felmérések rámutatnak, hogy az ápolók körülbelül 70%-a kiégett, és közel felük depressziós tünetekkel küzd. Az utóbbi években végrehajtott béremelések nem hozták el a várt javulást, hiszen a fiatalok számára a szakma továbbra sem vonzó. Ráadásul az ápolók átlagéletkora folyamatosan növekszik, ami aggasztó jele a szakma jövőjének.

Az SZTE kancellárja hangsúlyozta, hogy az egészségügyi ellátórendszer csupán 20 százalékban befolyásolja az egészségügyi állapotunkat. Véleménye szerint sokkal nagyobb eredményeket érhetnénk el, ha a forrásokat nem kizárólag erre a területre irányítanánk. Kifejtette, hogy nem érdemes drága eszközöket vásárolni vagy hatalmas összegeket költeni új kórházi infrastruktúrák kiépítésére, és a rendszer átalakítására. Szerinte nem lenne célszerű az egyébként is rendkívül alacsony szintű forrásaink 90-95 százalékát olyan dolgokra költeni, amelyek csupán 10-15 százalékban hozzájárulnak egészségünkhöz.

A beszélgetés során kiemelte, hogy noha a szűrési rendszereink kiemelkedőek, sajnos nem elegendő ember vesz részt a vizsgálatokon. Pozitívumként említette a teljes körű társadalombiztosítást, amelyet szükségesnek tartana emelni, hogy több forrást tudjunk biztosítani például a gondozók bérére. "A dolgozók egészségügyi járulékából, a munkáltatók szociális hozzájárulásából, a gyógyszergyárak költségeiből, valamint a csipszadóból származó bevételeket az állam csoportosít át. Most pedig azt kérdezem, melyik forrást kellene növelni ahhoz, hogy végső soron magasabb legyen az az összeg, amit az egészségügyre fordítunk? Úgy vélem, léteznek olyan szegmensek, ahol többet lehetne kérni az egészségügyi rendszer keretein belül. Például a havi 11 ezer forintos egészségügyi hozzájárulás valóban egyedülállónak számít a világban, és a gyógyszergyárak hozzájárulása is többet elbírna."

Szerinte a lakossági kommunikációt mindenképpen fejleszteni kellene, mert úgy gondolja, az adatok szerint a lakosság percepciója sokkal rosszabb, mint amilyen maga az egészségügy. Azt is mondta, hogy ösztönzésre is szükség van, mind pozitívra, mind negatívra; utóbbihoz példaként azt hozta fel, hogy ha valaki néhány év után sem megy el szűrővizsgálatra, akkor növeljék meg a befizetendő járulékait. Kiemelte, hogy az ápolás javításával is sokat tudnánk tenni, hiszen a lakosság egyre nagyobb aránya 65, illetve 80 év fölötti. "Ezeket az embereket valamilyen szinten jellemzően ápolni kell, főleg ha nem javítjuk az egészségben eltöltött életévek számát" - mondta.