A kutatók felfedezték az igazi boldogság titkos receptjét, de nem árt, ha egy kis erőfeszítést is belefektetünk!

Miként élhetünk meg egy igazán felemelő napot? Egy friss kutatás rávilágít arra, hogy nem egyszerűen a teljes szabadság vagy a végtelen pihenés a kulcsa a legnagyobb boldogságnak. Sokkal inkább egy jól megkomponált napirendre van szükség, amelyben a család, a barátok, a mozgás és még egy kis munka is helyet kap. A kanadai kutatók által kidolgozott "tökéletes nap képlete" meglepő, de logikus megoldásokat kínál: a boldogság titka nem a tevékenységek mennyiségében rejlik, hanem azok harmonikus arányában.

Vannak, akiknek egy békés, munkával nem terhelt nap a legfőbb boldogság forrása, míg mások számára a tökéletes nap képét izgalmas, dinamikus tevékenységek alkotják. Ez a különbség azonban megnehezíti, hogy egyértelmű alapigazságokat fogalmazzunk meg a boldogságról.

A boldogság titka talán éppen a mindennapjaink minőségének mélyebb megértésében rejlik. A mai rohanó világban, ahol számtalan tényező - a munka, a család, a barátok, a pihenés, a testmozgás és a szórakozás - verseng a figyelmünkért, nem mindig könnyű eldönteni, hogy mire mennyi időt érdemes áldoznunk. Egy friss kanadai kutatás viszont igyekezett választ adni erre az örök dilemmára: milyen is valójában az ideális nap?

A British Columbia Egyetem tudósai nemrégiben közzétettek egy izgalmas tanulmányt, amelyben felfedték a "tökéletes nap" receptjét. Az eredmények meglepőek: a boldogság eléréséhez nem csupán barátokra, rendszeres testmozgásra és családi pillanatokra van szükség, hanem egy rövidebb munkanap is jelentős mértékben hozzájárulhat a jó közérzetünk javításához.

A kutatók az American Time Use Survey (ATUS) 2013-as és 2021-es adatait vizsgálták meg, amelyek részletes betekintést nyújtanak az amerikaiak időbeosztásába. A felmérés több mint 100 különböző tevékenységi típust ölel fel, a munkától kezdve a gyermeknevelésen át a társasági élet és a szabadidős programok világáig. A résztvevők arról számoltak be, hogy egy adott nap mennyire volt "tipikus" vagy "jobb az átlagnál", míg a kutatók mesterséges intelligenciát alkalmaztak annak érdekében, hogy feltérképezzék, mely tevékenységek hozzájárultak leginkább a jó közérzetükhöz.

A kutatások azt mutatják, hogy a családdal eltöltött idő kiemelkedő szerepet játszik a boldogságunkban. Mind 2013-ban, mind 2021-ben ez a tényező állt a lista élén, amikor a jó nap titkait keresték. A felmérések szerint a legoptimálisabb, ha napi hat órát tudunk a családunkkal tölteni. Ez a megállapítás azonban aggasztó, hiszen sok ember számára, a munkahelyi kötelezettségek miatt, ez a szabadidő távolinak tűnik a nap 24 órájában.

Ezzel szemben a barátokkal töltött idő szinte "korlátlanul pozitív" hatással bírt - minél több, annál jobb, legalábbis egy bizonyos határig. A társasági élet azonban általánosságban (pl. beszélgetés kollégákkal, ismerősökkel) két óra után már nem hozott további boldogságnövekedést.

Az egyik legérdekesebb eredmény mégis az, hogy

A kutatás szerint ugyanis a hat óránál több munka már csökkentette az ideális nap megvalósulásának esélyét, ennél kevesebb esetén viszont strukturáltabbá és céltudatosabbá tette a napot. Ez különösen érdekes felismerés, hiszen sokan hajlamosak vagyunk a munkát automatikusan stresszforrásként kezelni, de úgy tűnik, megfelelő arányban a produktivitás is boldogságforrás lehet. A sport és a testmozgás is pozitívan korrelált a jó nap esélyével, akár napi öt órán át végezve is. Ez talán nem meglepő, hiszen a mozgás serkenti az endorfinokat, csökkenti a stresszt és fokozza az energiaszintet.

Az egyik legérdekesebb és egyben legmeglepőbb megállapítás az volt, hogy a képernyők előtt eltöltött idő – legyen szó tévénézésről, telefonhasználatról vagy internetes böngészésről – kedvezőtlen hatással volt a napi élményekre, még akkor is, ha csak kis mértékben. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a "relaxációs idő" (mint például filmnézés vagy a semmittevés) általában nem járult hozzá a boldogságunk növeléséhez, sőt, sok esetben éppen ellenkező hatást váltott ki. A 2021-es és 2013-as adatok alapján a pihenésre szánt idő 70-72 százalékát a képernyő használata tette ki, ami arra utal, hogy a passzív, inaktív kikapcsolódás nem nyújt valódi felüdülést, és inkább negatív hatással lehet a közérzetünkre.

Bár sokan kifejezik elégedetlenségüket a napi ingázás miatt, egy 2021-es kutatás azt mutatta, hogy egy mindössze 15 perces utazás kedvező hatásokkal bír. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a COVID-19-járvány során tapasztalt elszigeteltség után az emberek vágyakoztak arra, hogy kilépjenek otthonaikból. A környezetváltozás, a mozgás és a napi rutin részeként ez a rövid utazás inkább jótékony hatásúvá vált, mintsem terhessé.

A kutatók frappáns hasonlattal éltek:

Bár a tanulmány egyelőre előpublikációként jelent meg a PsyArXiv nevű tudományos adatbázisban, az eredmények már most is gondolkodásra késztetnek. Lehet, hogy a boldogság nem a nagy dolgokban rejlik - hanem abban, hogyan osztjuk be a napunkat. Egy kis munka, sok család, mozgás, barátok és kevés képernyő - talán ennyi is elég az igazán jó élethez.