A kormány álláspontja szerint a kedvezőbb Széchenyi Kártya hitelek drámaian megnövelték a cégek hitelfelvételi kedvét.

Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár, a legfrissebb Széchenyi Kártya Hitelprogram adatai kapcsán hangsúlyozta, hogy valóban létezik érdemi kereslet a vállalkozói hitelek iránt, amennyiben a hitelintézetek vonzó kamatozású lehetőségeket kínálnak. Szabados a Portfolio május 22-i Hitelezés 2025 konferenciáján is előadást tart, ahol részletesen bemutatja a program eredményeit. A Nemzetgazdasági Minisztérium elemzése alapján a program három különböző időszakának vizsgálata során kiderült, hogy a csökkenő kamatszintek jelentősen hozzájárultak a hiteligénylések növekedéséhez, mind a beruházási, mind a likviditási hiteltermékek esetében.

Amikor 2024 novemberében a kormány döntése értelmében a beruházási típusú Széchenyi Kártya termékek kamatszintje a korábbi 5 százalékról 3,5 százalékra csökkent, megugrott a kereslet az érintett hiteltermékek iránt: 2025 február közepéig az ügyfelek összesített

A havi hitelkérelmek átlagos száma 46%-kal nőtt, míg az igényelt havi átlagösszeg 40%-kal emelkedett az előző három hónaphoz viszonyítva.

Az érintett időszakban összesen 4549 hitelkérelmet jegyeztek fel, ami 70%-kal túlszárnyalta a 2024 augusztusa és októbere között benyújtott hiteligények számát. Ezenfelül az ügyfelek által kért összeg, amely 132,6 milliárd forint volt, 62%-kal meghaladta az előző három hónap 81,7 milliárd forintos értékét.

Február 17-től kezdődően, a bankok és a Kavosz Zrt. önkéntes hozzájárulásának következtében a Széchenyi Kártya beruházási hitelek kamatszintje 50 bázisponttal csökkent, elérve a 3 százalékos szintet. Ez a változás jelentős élénkülést eredményezett a hitelkeresletben. Az ügyfelek által benyújtott hiteligénylési kérelmek havi átlagos száma a novembertől február közepéig tartó időszakhoz képest több mint 33%-kal emelkedett. Még szembetűnőbb az összehasonlítás, ha a 2024 nyárával vetjük össze, amikor átlagosan 892 hitelkérelmet regisztráltak. Ehhez képest az idei tavasz hónapjainak átlagában már 1749 ügyfél igényelt Széchenyi Kártya beruházási hitelt, ami figyelemre méltó növekedést tükröz.

Az ügyfelek február és április közepe között havonta átlagosan 53,5 milliárd forintot kértek a bankoktól beruházási célokra, ami jelentős növekedést mutat az előző november-februári időszak 37,9 milliárd forintjához képest.

2024 augusztusa és októbere során a havi kölcsönösszeg átlagosan csupán 27,2 milliárd forintra rúgott, ami figyelemre méltóan alacsony értéknek számít.

Az államtitkár hangsúlyozza, hogy a kamatcsökkentés jelentős hatással van a keresletre, és a likviditás típusú Széchenyi Kártya termékek adatai tökéletes példát nyújtanak erre. A novemberi kamatcsökkentés nem érintette a folyószámla- és likviditási Széchenyi Kártya hiteleket, ami a következő hónapokban egy drámai csökkenést eredményezett. Tavaly november és idén február között, a megelőző három hónap adataival összevetve, a havi átlagos hiteligény darabszáma 12, míg az igényelt összeg 46 százalékkal zuhant. Az ügyfelek annyira visszahúzódtak a likviditási hitelek iránt, hogy ezek a termékek a Széchenyi Kártya folyósításának történetében soha nem látott mélypontra kerültek: egy adott időszakban alig 50 százalékát tették ki az igényléseknek a Széchenyi folyószámlahitelek, és a vállalkozások napi működésük biztosítására kért forrásoknak kevesebb mint 40 százaléka volt. Ilyen arányok még soha nem fordultak elő a múltban.

A február 17-i kamatcsökkentés keretében a likvid típusú hitelek kamata 5-ről 4,5 százalékra csökkent, ami berobbantotta a folyószámla-jellegű Széchenyi Kártya termékek piacát.

A kamatcsökkentést követően eltelt két hónap során havonta átlagosan 2.800 új finanszírozási igény érkezett be. Ez a szám 112 százalékkal magasabb az év eleji időszak átlagához képest, és 87 százalékkal túlszárnyalja a 2024 őszére vonatkozó adatokat. A havi átlagban igényelt 133,1 milliárd forintos összeg szinte négyszerese a tavaly november és idei február közötti időszak átlagának, sőt, kétszer akkora, mint a tavaly nyáron regisztrált 66,4 milliárd forintos havi átlag.

Szabados Richárd véleménye szerint a Széchenyi Kártya Program célzott kamatcsökkentései rendkívül hatékony eszközként bizonyultak a vállalkozói hitelkereslet serkentésében. A kedvezőbb feltételek ösztönzőleg hatottak a hazai kis- és középvállalkozások beruházási és működési hajlandóságára, ezáltal elősegítve a gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitás javulását.

Az államtitkár kiemelte, hogy a következő hónapok során a Széchenyi Kártya továbbra is a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások legfontosabb finanszírozási eszköze lehet. A kedvező feltételek révén nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kkv-szektor is újraélheti a hitelkereslet élénkülését.