A korzikai parlamentben a francia hatóságok döntése értelmében betiltották a korzikai nyelv használatát, ezzel jelentős lépést téve a helyi kulturális örökség védelme ellen.
A franciaországi Korzika autonómiájának kérdése ismét a figyelem középpontjába került, miután a marseille-i közigazgatási fellebbviteli bíróság megerősítette a korzikai nyelv használatának tilalmát a sziget parlamentjében. Ez a döntés újabb dimenziót ad a nyelvi vitának, amely régóta foglalkoztatja a helyi közösséget és a politikai élet szereplőit.
A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a francia nyelv alkalmazása kötelező minden olyan jogi entitás számára, amely közszolgáltatási feladatokat lát el. Ezzel szemben a korzikai parlament és a Korzikai Kollektivitás (CDC) végrehajtó tanácsa által elfogadott határozatok, amelyek a korzikai nyelv használatát ösztönözték, alkotmányos ellentmondásokat vetnek fel.
A döntés heves tiltakozásokat váltott ki Korzikán. Gilles Simeoni, a CDC elnöke úgy véli, hogy a bíróság döntése ellentétes az európai és nemzetközi jogszabályokkal. X-en közzétett bejegyzésében felszólított a francia alkotmány módosítására és a korzikai nyelv hivatalos nyelvként való elismerésére.
Marie-Antoinette Maupertuis, a Korzikai Nemzetgyűlés elnöke bejelentette, hogy fellebbezni készülnek az Államtanácshoz, és nem riadnak vissza attól sem, hogy nemzetközi bíróságok előtt folytassák a küzdelmet. Állításuk szerint a döntés nem csupán a korzikai nyelvet érinti, hanem más regionális nyelvek, mint például a breton, baszk és okcitán sorsa is veszélybe került.
A bírósági határozat új dimenziókat nyit a regionális nyelvek védelme és a területi autonómia témájában Franciaországban. Ez a döntés rávilágít arra, hogy mennyire fontos a kulturális sokszínűség megőrzése, és hogy a helyi identitások támogatása milyen jelentőséggel bír a társadalmi kohézió szempontjából.
