Egy férfi 231 306 euró visszafizetésére kötelezett a társadalombiztosítás által, miután kiderült, hogy 16 éven keresztül jogtalanul vette fel elhunyt édesapja öregségi nyugdíját.
Egy férfi 15 éven át jogosulatlanul vette fel elhunyt édesapja nyugdíját, ami miatt a Legfelsőbb Bíróság végül 231 306,91 euró visszafizetésére kötelezte. Bár azzal védekezett, hogy az adminisztráció hibájából folytatódtak a kifizetések, a bíróság megállapította, hogy tudatosan fenntartotta a megtévesztést.
A Legfelsőbb Bíróság megerősítette a Las Palmas de Gran Canaria-i Legfelsőbb Bíróság határozatát, mely szerint egy férfi kötelezve lett arra, hogy 231 306,91 eurót térítsen vissza a társadalombiztosításnak, különösen a Szociális Tengerészeti Intézetnek. Az ügy hátterében az áll, hogy a férfi 15 éven át jogosulatlanul vette fel elhunyt édesapja nyugdíját. Védekezésében arra hivatkozott, hogy nem titkolta apja halálát, és édesanyja 1999-ben értesítette az intézetet az eseményről. A Legfelsőbb Bíróság azonban csalásnak minősítette a cselekményt, mivel megállapította, hogy a férfi nemcsak elmulasztotta a szükséges bejelentést, hanem aktívan hozzájárult a téves kifizetések folyamatosságához azzal, hogy továbbra is használta azt a bankszámlát, ahová a nyugdíjat utalták.
Az ügy gyökerei 1999-ig nyúlnak vissza, amikor az alperes édesapja, aki a Szociális Tengerészeti Intézet nyugdíjában részesült, elhunyt. Az özvegye értesítette a társadalombiztosítást a halálesetről, hogy megkapja az özvegyi nyugdíjat, amelyet ugyanarra a bankszámlára folyósítottak. Egy adminisztratív hiba következtében azonban az öregségi nyugdíj kifizetése tovább folytatódott, annak ellenére, hogy az intézmény tudott az elhalálozásról.
Idővel a fia lett a szóban forgó bankszámla tulajdonosa, és tudatában volt annak, hogy a nyugdíjat továbbra is jogtalanul utalják. Ennek ellenére nem tett lépéseket a hiba kijavítására, hanem saját kiadásaira és átutalásokra használta az összeget. 2015-ben, miután 16 éven át vették fel az elhunyt személy nyugdíját, a CaixaBank fedezte fel az anomáliát, és értesítette a Szociális Tengerészeti Intézetet, amely azonnal felfüggesztette a kifizetéseket.
A csalás leleplezését követően a társadalombiztosítás visszakövetelte a jogtalanul kifizetett összeget, ám a férfi ezt vitatta, és jogi úton támadta meg a követelést. Az ügy először a Santa Cruz de Tenerife-i tartományi bíróság elé került, ahol bűnösnek találták a szociális biztonság elleni bűncselekményben. A bíróság szerint a férfi több mint másfél évtizeden át szándékosan hallgatta el a téves kifizetések tényét, ami csalásnak minősül.
A férfi két év börtönbüntetésre ítélték, emellett 400 000 eurós pénzbírság megfizetésére is kötelezték. Továbbá vissza kell térítenie a jogosulatlanul felvett 231 306,91 eurót is. Ezen kívül a CaixaBankot is felelősségre vonták, mivel elmulasztotta a szükséges ellenőrzéseket.
A férfi fellebbezést nyújtott be a Kanári-szigetek Legfelsőbb Bíróságához (TSJC), érvelve amellett, hogy nem követett el csalást, csupán a társadalombiztosítás adminisztratív hibáját használta ki, amely nem állította le a kifizetéseket. Ügyvédje kiemelte, hogy édesanyja már 1999-ben bejelentette a halálesetet, így az eljáró hatóságok voltak felelősek a helytelen utalásokért.
A TSJC egyetértett ezzel a megközelítéssel, és megállapította, hogy a kialakult helyzetért kizárólag az adminisztráció figyelmetlensége a felelős. Nem találtak arra utaló nyomokat, hogy az alperes szándékosan csalárd cselekedeteket követett volna el, ezért az eredeti ítéletet hatályon kívül helyezték, és a férfit felmentették a vádak alól.
A Szociális Tengerészeti Intézet nem hagyta annyiban a helyzetet, és fellebbezést nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, érvelve, hogy az alperes hosszú éveken át tartó hallgatása és a pénz felhasználása szándékos megtévesztésnek számít. Az ügyészség is a mellett foglalt állást, kérve az eredeti elmarasztaló ítélet újbóli érvényesítését.
A Legfelsőbb Bíróság alaposan megvizsgálta az ügyet, és arra a következtetésre jutott, hogy itt nem pusztán egy adminisztratív hiba áll fenn, hanem egy tudatos kihasználás és fenntartás folyamatáról van szó. Az alperes nem csupán passzívan tudomásul vette a helytelen utalásokat, hanem aktívan részt vett azok fenntartásában azzal, hogy a számlát tovább működtette, és a rá érkező pénzeszközöket felhasználta.
A bíróság végül hatályon kívül helyezte a felmentő döntést, és visszaállította az eredeti büntetést.
Bár a bíró kifejezte aggályait azzal kapcsolatban, hogy a társadalombiztosítás már tudomást szerzett a halálesetről, és hogy az általa elkövetett mulasztás nem terhelhető kizárólag a vádlottra, az ítélet végül megmaradt, és a férfi újra büntetést kapott.
A társadalombiztosítás általános törvényének értelmében a kedvezményezetteknek kötelező bejelenteniük minden olyan változást, amely befolyásolhatja az ellátásukra való jogosultságukat. Azok, akik jogosulatlanul kaptak társadalombiztosítási juttatást, kötelesek az érintett összeget visszafizetni.