A felmérések szerint 100 emberből 19 hajlandó lenne mesterséges intelligenciától kölcsönt kérni, míg 34-en inkább a gépekre bíznák a tartozások behajtását.
Az Intrum követeléskezelő legújabb felmérése rávilágít, hogy a fogyasztók harmada inkább a mesterséges intelligencia segítségét választaná a tartozáskezelés folyamatában, mintsem az emberi ügyintézőkét. E mögött az a meggyőződés áll, hogy az MI objektív, diszkrét és előítéletektől mentes megoldásokat tud nyújtani. Ugyanakkor a válaszadók körében aggodalmak is megfogalmazódtak, főként az adatvédelem és az érzelmi intelligencia hiánya miatt.
A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése a pénzügyi szektorban már nem csupán távoli vízió: az Intrum legújabb kutatása szerint a fogyasztók körében folyamatosan nő az MI iránti bizalom, különösen a kényes pénzügyi helyzetek, mint például a késedelmes kifizetések kezelése során. Az idei Európai Fogyasztói Fizetési Felmérés (ECPR) világosan azt mutatja, hogy a fiatalabb generációk egyre inkább kedvezően tekintenek az MI-re, mivel lehetőséget látnak arra, hogy a technológia hozzájáruljon a rendszerszintű elfogultság és diszkrimináció mérsékléséhez.
Egy húsz európai országot átfogó tanulmány eredményei szerint a technológia objektivitása és személytelensége biztonságosabb kommunikációs környezetet teremthet. Ebben a légkörben az ügyfelek bátran kifejezhetik magukat, mivel mentesülnek a szégyen és az emberi bírálat miatti aggodalmaktól. Magyarországon a válaszadók közel 25%-a úgy véli, hogy sokkal kényelmesebben kezelné tartozásait egy mesterséges intelligencia által irányított rendszer segítségével, mint egy emberi ügyintézővel folytatott interakció során. Továbbá, 19% szívesebben folyamodna kölcsönért vagy fizetési haladékért MI közreműködésével, hogy elkerülje a hagyományos ügyintézéshez gyakran kapcsolódó szégyenérzetet – áll az Intrum kutatási összefoglalójában.
Az európai fiatalok, főleg az Y és Z generáció tagjai, rendkívül nyitottak a mesterséges intelligencia alkalmazására: a megkérdezettek 34%-a úgy véli, hogy sokkal kevésbé kínos MI-bot segítségével beszélni a késedelmes kifizetésekről. Ezzel szemben az idősebb, boomer generáció körében ez az arány csupán 15% körüli.
Az MI egyik jelentős előnye, hogy az algoritmusok képesek objektíven, mentesen az előítéletektől értékelni az ügyfelek helyzetét, kizárva ezzel a szubjektív tényezőket, amelyek esetleg torzíthatják a megítélést. A magyar lakosság 27%-a bízik abban, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárulhat az adósságkezelési folyamatok igazságosabbá tételéhez. Az Y és Z generáció körében ez a bizalom még erősebb, hiszen minden harmadik fiatal osztja ezt a nézetet, míg a boomerek között csupán 22% gondolja így. Ezen kívül a magyarok egyharmada úgy véli, hogy az MI-alapú adósságkezelés kevesebb hibalehetőséget rejt magában, köszönhetően az emberi tényező minimalizálásának – ezt a véleményt főként a fiatalabb generációk képviselik.
Deszpot Károly, az Intrum általános vezérigazgató-helyettese hangsúlyozza, hogy bár a mesterséges intelligencia alkalmazása az adósságkezelés terén számos előnnyel bír, mint például a folyamatos elérhetőség, az automatizált adatfeldolgozás és az adatvezérelt döntéshozatal, az emberi beavatkozás elengedhetetlen marad. Jelenleg sem jogi, sem technológiai okok nem indokolják, hogy ezek a rendszerek önállóan döntsön emberek sorsáról.
Bár a mesterséges intelligencia (MI) egyre népszerűbbé válik, a felhasználók egy része továbbra is óvatosan közelíti meg ezt a technológiát. Különösen aggasztja őket az adatvédelem kérdése és az a tény, hogy az MI nem képes az emberi megértésre. A magyar fogyasztók közel 48%-a kifejezi aggodalmát amiatt, hogy személyes adataik nem biztonságosak, ha pénzügyi szolgáltatók MI-alapú rendszerekbe integrálják azokat. Az Intrum elemzése szerint ezek a fenntartások gátolhatják az MI szélesebb körű alkalmazását, amíg a vállalatok nem tesznek érdemi lépéseket a fogyasztók bizalmának elnyerése érdekében, például az adatvédelmi irányelvek világosabbá tételével. Ráadásul a válaszadók közel fele helytelennek tartja, hogy az MI döntsön hitel- és pénzügyi ügyekben, mivel az nem képes az empátia és az emberi érzékenység megnyilvánulására.
